Itt a nagy kérdés: miért imádjuk a történelmi filmeket?
A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.
L. Simon: Nem lehet feldolgozni a történelmi traumákat
2015. február 11. 21:07
A történelmi traumákat nem lehet feldolgozni, hanem egy idő után lekerülnek a kollektív nemzeti tudatalattiba, és együtt tudunk velük élni – hangoztatta L. Simon László egy könyvbemutatón, Székesfehérváron. L. Simon szerint a magyarok egyszerre lázadók és posztkádáristák, a haza fogalma pedig kritika nélkül tarthatatlan.
2015. február 11. 21:07
A történelmi traumákat nem lehet feldolgozni, hanem egy idő után lekerülnek a kollektív nemzeti tudatalattiba, és együtt tudunk velük élni – hangoztatta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára A közös haza konfliktusai és a Történelmi traumáink című kötetek szerdai, székesfehérvári bemutatóján.
L. Simon László a Kodolányi János Főiskola és a székesfehérvári városi levéltár és kutatóintézet által közösen megjelentetett kötetekről elmondta: olyan sorskérdéseket feszegetnek, amelyek ma is a politikai párbeszéd középpontjában vannak. Sok adalékot szolgáltatnak az identitásvitákhoz és „rámutatnak identitásunk rendkívüli összetettségére” – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a haza fogalma kritika nélkül tarthatatlan, mert „minden egyes nyereség, amit egyik nemzet a másik ellenében elkönyvelt, az a másiknak veszteség”.
L. Simon László a Történelmi traumáink című könyvből megemlítette a Fejér megyei kitelepítésekről készült dolgozatot, amely alapvetően a svábok történetén alapul. Úgy vélte, hogy a kiadvány egy másik fejezetében ismertetett felmérés által megvizsgált hat történelmi trauma (a tatárjárás, a török hódoltság, 1848, Trianon, a kommunista diktatúra kialakulása és 1956) mellett a németek kitelepítése is jelentős traumát okozott, csak nem az országhatáron belül, hanem kívül.
A horvátországi magyarok helyzetével foglalkozó dolgozat pedig rávilágít arra, hogy a Magyar Királyság sohasem volt egynemzetiségű állam – emelte ki.
L. Simon László a történelmi traumákkal foglalkozó kutatásról elmondta: egyértelműen Trianon volt a legnagyobb sorscsapás, amelyet a magyarság még nem dolgozott fel. Olyan mély seb a magyar társadalomban, amely a jelenben élő konfliktusokat határoz meg, csakúgy, mint 1956 és annak összes felmerülő kérdése.
Úgy vélte, a rendszerváltoztatás egyetlen értéke a szabadság lett, amelyet közös értékként ma is mindenki elfogad. Kiemelte, hogy az 1988 utáni néhány évet nem traumaként élte meg ugyan a magyarság, de az elvesztegetett illúziók miatt mégis történelmi traumaként fogható fel.
Összegzésként elmondta: „egyszerre vagyunk lázadó és rendkívül szabadságszerető, illetve ahhoz ragaszkodó nép és vagyunk beletörődők, meghunyászkodók és a posztkádárista rendszert elfogadók is”.
Ujváry Gábor, a két könyv szerkesztője kiemelte: történészek számolnak be tanulmányaikban a magyarság és a környező népek viszonyáról, a közös haza konfliktusairól az utóbbi két-három évszázadban.
Jelezte, hogy az uniós pályázat előírásai miatt a köteteket nem lehet forgalomba hozni, de a nagyobb magyarországi könyvtárakhoz és oktatási intézményekhez juttatnak belőlük.
Csurgai Horváth József a városi levéltár és kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a könyvek egy hároméves projekt részeként születtek meg, amelyben a győri Széchenyi István Egyetem és az MTA regionális kutatóközpontja is részt vett. Jelezte, hogy öt kötet megjelentetését tervezik, a most bemutatott kettő mellett elkészült már egy e-könyv is Nemzeti és etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében címmel.
Egy magyar nemzetiszocialista ködlovag: új kötet érkezett Rátz Kálmánról
Izgalmas új könyv tárja fel egy kevéssé ismert, ám a magyar történelem kulcspillanatainál jelen lévő ex-náci, Rátz Kálmán életét. Recenziónk!
Így győzködte Orbán Viktor Zelenszkijt (VIDEÓ)
Meglepő mód reagált a magyar miniszterelnök szavaira az ukrán elnök.
A harmadik berendezkedés
A modern értelemben vett magyar társadalmi, gazdasági, politikai rendszer a kiegyezés korában jött létre
Ruszin-Szendi Romulusz óriási veszélyben lehet a legutóbbi kirohanása után
A bukott katonának talán érdemes lenne inkább a szabad ég alatt billentyűzetet ragadnia.
Ez gyönyörű: órákat álltak sorba az érdeklődők, hogy meghallgathassák „Tavaszi szél vizet áraszt” című dalunkat
Az idei világkiállítás óriási érdeklődő tömeget vonzott, a teljes időtartama alatt mindösszesen 30 millió embert. L. Simon László írása.
Elképesztő számok: így dőlt el a Mandiner Díjak sorsa
Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte az első Mandiner Díjátadó Gálát.
Magyar Péter visszahozná a baloldali megszorításokat: ha a Tiszán múlik, vége az ingyenes egészségügynek
Mindent a magánbiztosítóknak adna a Tisza Párt.
Összesen 49 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2015. február 12. 13:40
Jut eszembe Lsimon, a meglévő bolsi utcanevekre is van ilyen fasza elméleted?
Válasz erre
0
0
kukagyerek
2015. február 12. 10:01
"..a haza fogalma pedig kritika nélkül tarthatatlan."
................
Megint ugrott néhány tízezer szavazat az álmagyar fidesztől!
Komolyan, ha ebben a fidesz-bagázsban van egy épeszű is, akkor sokat mondok
Válasz erre
1
0
Tintamin
2015. február 12. 09:00
L.Simon, te nem lehetsz lázadó Orbán farkával a szádban, te ostoba tulok.
Mennyi is az állami támogatásod mostanában?...
Válasz erre
0
1
bunko_jobbos
2015. február 12. 08:05
Szerintem meg nem Trianon volt a legnagyobb trauma, hanem a Mohácsi vész. Trianon is annak a következménye. Egy kicsit az a helyzet, mint mikor az ember szétnéz, és látja, hogy a mellette levő ház nagyobb, mint a Hold. Igen, távolabb van időben, de az volt alapvető tragédia.
Válasz erre
0
0