Von der Leyen, Macron és Merz sorban állhat Orbánnál: el kellene intéznie ezt-azt Európa védelmében (VIDEÓ)
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
L. Simon: Nem lehet feldolgozni a történelmi traumákat
2015. február 11. 21:07
A történelmi traumákat nem lehet feldolgozni, hanem egy idő után lekerülnek a kollektív nemzeti tudatalattiba, és együtt tudunk velük élni – hangoztatta L. Simon László egy könyvbemutatón, Székesfehérváron. L. Simon szerint a magyarok egyszerre lázadók és posztkádáristák, a haza fogalma pedig kritika nélkül tarthatatlan.
2015. február 11. 21:07
A történelmi traumákat nem lehet feldolgozni, hanem egy idő után lekerülnek a kollektív nemzeti tudatalattiba, és együtt tudunk velük élni – hangoztatta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára A közös haza konfliktusai és a Történelmi traumáink című kötetek szerdai, székesfehérvári bemutatóján.
L. Simon László a Kodolányi János Főiskola és a székesfehérvári városi levéltár és kutatóintézet által közösen megjelentetett kötetekről elmondta: olyan sorskérdéseket feszegetnek, amelyek ma is a politikai párbeszéd középpontjában vannak. Sok adalékot szolgáltatnak az identitásvitákhoz és „rámutatnak identitásunk rendkívüli összetettségére” – tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a haza fogalma kritika nélkül tarthatatlan, mert „minden egyes nyereség, amit egyik nemzet a másik ellenében elkönyvelt, az a másiknak veszteség”.
L. Simon László a Történelmi traumáink című könyvből megemlítette a Fejér megyei kitelepítésekről készült dolgozatot, amely alapvetően a svábok történetén alapul. Úgy vélte, hogy a kiadvány egy másik fejezetében ismertetett felmérés által megvizsgált hat történelmi trauma (a tatárjárás, a török hódoltság, 1848, Trianon, a kommunista diktatúra kialakulása és 1956) mellett a németek kitelepítése is jelentős traumát okozott, csak nem az országhatáron belül, hanem kívül.
A horvátországi magyarok helyzetével foglalkozó dolgozat pedig rávilágít arra, hogy a Magyar Királyság sohasem volt egynemzetiségű állam – emelte ki.
L. Simon László a történelmi traumákkal foglalkozó kutatásról elmondta: egyértelműen Trianon volt a legnagyobb sorscsapás, amelyet a magyarság még nem dolgozott fel. Olyan mély seb a magyar társadalomban, amely a jelenben élő konfliktusokat határoz meg, csakúgy, mint 1956 és annak összes felmerülő kérdése.
Úgy vélte, a rendszerváltoztatás egyetlen értéke a szabadság lett, amelyet közös értékként ma is mindenki elfogad. Kiemelte, hogy az 1988 utáni néhány évet nem traumaként élte meg ugyan a magyarság, de az elvesztegetett illúziók miatt mégis történelmi traumaként fogható fel.
Összegzésként elmondta: „egyszerre vagyunk lázadó és rendkívül szabadságszerető, illetve ahhoz ragaszkodó nép és vagyunk beletörődők, meghunyászkodók és a posztkádárista rendszert elfogadók is”.
Ujváry Gábor, a két könyv szerkesztője kiemelte: történészek számolnak be tanulmányaikban a magyarság és a környező népek viszonyáról, a közös haza konfliktusairól az utóbbi két-három évszázadban.
Jelezte, hogy az uniós pályázat előírásai miatt a köteteket nem lehet forgalomba hozni, de a nagyobb magyarországi könyvtárakhoz és oktatási intézményekhez juttatnak belőlük.
Csurgai Horváth József a városi levéltár és kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a könyvek egy hároméves projekt részeként születtek meg, amelyben a győri Széchenyi István Egyetem és az MTA regionális kutatóközpontja is részt vett. Jelezte, hogy öt kötet megjelentetését tervezik, a most bemutatott kettő mellett elkészült már egy e-könyv is Nemzeti és etnikai konfliktusok a Kárpát-medencében címmel.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba
Tovább a cikkhez
„Hirtelen kerekedett, ám annál erősebb magyarságszeretet” – József nádor öt évtizeden át állt országunk élén
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Ukrán pokol Máramarosszigeten: amikor a magyarok még a román megszállást is megváltásként élték meg
Kultúra
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
A jog helyett bosszú – A hatalom legsötétebb logikája és ára a történelemben
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
Teveabraknak hitték, feketeleves lett belőle – Petőfinek és Cseh Tamásnak is fő a kávé a Kazinczy utcában
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
Van-e szabadulás az emlékezeti traumák fogságából? – Margittai Gábor könyvéről
A szerző sokat segít abban, hogy műve értő feloldást hozzon, egyúttal megelőzze, hogy hamis traumás emlékek alakuljanak ki, miközben ellentart a nemzeti identitást támadó ideológiai erőknek is.
„A »magyarság« ellen minden erőmmel küzdök” – Krasznahorkai László támadásba lendült
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
„Imádkozunk, és a csodákban hiszünk” – kómában a magyarok által is jól ismert román edzőlegenda
Kritikus állapotban van.
Weber megismételte: itt az ideje, hogy senkinek ne legyen vétójoga az EU-ban
A Néppárt vezetője és Magyar Péter szövetségese megszüntetné az egyhangúságot az európai döntéshozatalokban, amellyel kiszolgáltatnák Magyarországot a nyugati országok kénye-kedvének.
Összesen 49 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2015. február 12. 13:40
Jut eszembe Lsimon, a meglévő bolsi utcanevekre is van ilyen fasza elméleted?
Válasz erre
0
0
kukagyerek
2015. február 12. 10:01
"..a haza fogalma pedig kritika nélkül tarthatatlan."
................
Megint ugrott néhány tízezer szavazat az álmagyar fidesztől!
Komolyan, ha ebben a fidesz-bagázsban van egy épeszű is, akkor sokat mondok
Válasz erre
1
0
Tintamin
2015. február 12. 09:00
L.Simon, te nem lehetsz lázadó Orbán farkával a szádban, te ostoba tulok.
Mennyi is az állami támogatásod mostanában?...
Válasz erre
0
1
bunko_jobbos
2015. február 12. 08:05
Szerintem meg nem Trianon volt a legnagyobb trauma, hanem a Mohácsi vész. Trianon is annak a következménye. Egy kicsit az a helyzet, mint mikor az ember szétnéz, és látja, hogy a mellette levő ház nagyobb, mint a Hold. Igen, távolabb van időben, de az volt alapvető tragédia.
Válasz erre
0
0