Hat felsőoktatási intézmény gazdálkodásáról készített jelentését hozta nyilvánosságra kedden az Állami Számvevőszék. A testület elnöke elmondta: több intézménynél „a korrupció esélyét növelő jelenségeket” találtak.
Komoly hiányosságokat, „a korrupció esélyét növelő jelenségeket” állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során – közölte Domokos László, az ÁSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen hat intézmény vizsgálatának eredményét hozták nyilvánosságra.
Az ÁSZ elnöke kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél megalapozott a gyanú, van ahol több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett – sorolta. A hat intézménynél nyolc esetben kezdeményeztek személyi felelősségre vonást, és négy rektornak tettek javaslatot arra, hogy kezdeményezzenek munkaügyi felelősségre vonást, mert beosztottjaiknál szabálytalanságot találtak.
Domokos László általános tapasztalatként említette: az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezet, a kockázatkezelési és monitoring rendszer hiányosságai voltak jellemzőek. Ezek korrupciós kockázatot növelő jelenségek – állapította meg az elnök, hangsúlyozva: ilyen sűrűségű problémahalmazt egyetlen ágazatnál sem találtak, ezért fontos, hogy intézkedések történjenek.
Az ÁSZ elnöke nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek nevezte az ellenőrzéseket, hozzátéve: a felnövekvő generációkat oktató intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük és össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek és maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó szabályokat, és szabályosan használják fel a rájuk bízott közpénzeket. Jelezte: 2412 milliárd forintot használt fel a most érintett hat intézmény, ebből az állam 941 milliárd költségvetési támogatást biztosított.
Hangsúlyozta: az ellenőrzés nem az alaptevékenységre, oktatásra, kutatásra, tanácsadásra irányult, hanem a pénzügyi, vagyoni szabályszerűséget tekintették át. Domokos László jelezte: ilyen átfogó, az egyes intézmények gazdálkodásához köthető ellenőrzést az elmúlt 20 évben nem folytattak. Minden egyes intézményről képet kaphatnak, és a rendszer sajátosságai, magas kockázati elemei, jó gyakorlatai is kiderülnek. Tavasszal az utóbbiról konferenciát szeretnének tartani – mondta Domokos.
Az ÁSZ-jelentés szerint a Budapesti Corvinus Egyetem pénzügyi egyensúlya, folyamatos fizetőképessége a vizsgált időszakban nem volt biztosított, 2010-12-ben a likviditási mutatók a fizetésképtelenség közvetlen veszélyét jelezték. Számos hiányosságot tártak fel a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, az előirányzatok tervezését azonban szabályszerűen hajtották végre. Az Eötvös József Főiskolánál likviditási zavarokat okozott a hallgatói létszám miatt a bevételi lehetőségek szűkülése, a PPP-projektek bérleti díjának fizetése. A Kaposvári Egyetemnél szintén likviditási gondok voltak a költségvetési támogatások csökkenése miatt és a PPP-díjak miatt, a szenátus gazdálkodási joggyakorlata nem felelt meg teljesen az előírásoknak. A Nyíregyházi Főiskola pénzügyi egyensúlya és fizetőképessége az ellenőrzött időszakban részben volt biztosított, hiányosságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kontrolltevékenységek kialakításának és működtetésének hiányosságai a pénzügyi és vagyongazdálkodást érintő szabálytalanságokat okozott.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A közbeszerzési pénzek 86 százalékát nem Orbán oligarchái kapták.
Az egyetem kulcsszerepet játszik a térség gazdaságában azáltal, hogy képzett munkaerőt biztosít, ami a beruházások köztük a Mercedes gyár bővítésének alapfeltétele.
A rangsorok alapján a cél egyértelmű: a következő években tovább javítani a magyar egyetemek nemzetközi pozícióját – jelölte ki a feladatokat a miniszter.
A Budapesti Corvinus Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül, ami által nemzetközi szinten egyre láthatóbbá válik. Bruno van Pottelsberghe-et, az egyetem rektorát az elért eredményekről kérdeztük.
Pedig jelentősen csökkenthető a tévedések száma.
Hankó Balázs elmondta, hogy mindennek része az a felújítási program, amely a kórház „általános állagának vonatkozásában” elindult, és amelynek része a röntgen-, CT- és mammográfiaieszköz-beszerzés.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
