Varga Mihály szerint nincs szó új adókról a kereskedelemben, és jelentős elbocsátások sem lesznek. Szerinte ha Ausztria és Németország meg tudta oldani, akkor Magyarországon is jelentős költségvetési kiesés nélkül be lehet vezetni a korlátozást. Varga elmondta: vizsgálni fogják, miért nem csökkennek egyes ágazatok árai a benzinárral együtt.
Abba kellene hagyni a riogatásokat, nincs szó új adókról és jelentős elbocsátásról a kereskedelemben – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 Az Este című műsorában szerdán a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos népszavazást kezdeményező érdekképviseletek több tízezres létszámleépítésre, új adók bevezetésére vonatkozó kijelentéseire reagálva. Kifejtette: a kereskedelemben 330 ezer ember dolgozik, és nincs szó arról, hogy a szektor leépítené létszáma 20-30 százalékát. A miniszter szerint, ha Ausztriában és Németországban meg tudták oldani a vasárnapi pihenőnap szabályozását, akkor Magyarország is nagyobb gond nélkül, jelentős költségvetési kiesés nélkül meg tud birkózni ezzel a feladattal.
Varga Mihály az ötlet felmerülésekor még nem támogatta a KDNP által felvetett vasárnapi zárva tartást. A nemzetgazdasági miniszter akkor azt mondta: „amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni. A minisztérium álláspontja szerint Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs.” Új adókról pedig valóban nincs szó: a kormány például az eddig is meglévő élelmiszerlánc-felügyeleti díjat emelte fel a sokszorosára.
Varga Mihály megismételte, hogy több országból megkeresés érkezett a minisztériumhoz a frankhitelek megnövekedett törlesztőrészlete kapcsán alkalmazott magyar megoldással kapcsolatban. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországon különböző típusú és fajta devizahiteles probléma került felszínre. A magyar kormány, az emberek közösen tudták megoldani a problémát, és szükség volt arra is, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon. A magyar modell működik – jelentette ki Varga Mihály, de ehhez a Magyar Nemzeti Bank közreműködésére szintén szükség volt, hiszen a forintosításhoz jelentős devizaháttérra volt szükség, ennek az alapját a kormány és az MNB között tavaly létrejött megállapodás teremtette meg.
A benzinár csökkenésével kapcsolatban Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarországon piacgazdaság működik, nincs olyan árszabályozó hatóság, amely beavatkozna a piaci folyamatokba. De azt vizsgálni kell, hogy ha egy olyan terméknek jelentősen esik az ára, amely több más termék árában is megjelenik, akkor ennek miért nem érezhető a hatása. A devizahiteleseknél is gond volt az, hogy ha gyengült a forint árfolyama, akkor a bank egyből emelt a törlesztőrészleten, amikor erősödött a forint, jóval később tette meg a szükséges lépéseket – jegyezte meg. A minisztérium az inflációs folyamatokat elemzi, figyeli, hogy mely szektorban követik az ármozgásokat, s hol nem, ezt jelzi, de konkrétan a piaci folyamatokba beavatkozni csak módjával lehet – mondta a miniszter.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Az elnök-vezérigazgató elhintette, hol és mennyiért venne bankot.
Még mindig nem zárta ki a benzinárstop lehetőségét a nemzetgazdasági miniszter.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Mit érez egy szocialista ma, 2024 május elsején, amikor a kétkezi munkásság – mivel világszerte eltűnőben van – kezd megszűnni politikai tényezőnek lenni?
