Megint Magyarországról vitáztak az Európai Parlamentben

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinek vezetője mindjárt az elején sérelmezte, hogy Fricz Tamás a Civil Összefogás Fórum részéről nem jött el, mert kiegyensúlyozatlannak tartotta a meghallgatást. A néppárti képviselők azt szerették volna, hogy ők is megnevezhessenek még egy felszólalót, de mivel a pártok koordinátorai decemberben egyhangúlag fogadták el a felszólalók listáját, erre nem kaptak lehetőséget. Ezért végül a néppárti képviselők nem vettek részt a meghallgatáson.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek azt kifogásolták, hogy az EP a meghallgatással egy Magyarországon folyamatban lévő jogi eljárásba avatkozik be. Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy 10 év stabilitás és stagnálás után a civil szféra körülményei hirtelen romlani kezdtek, mind jogi, mind pénzügyi értelemben. Úgy vélte, az a veszély fenyeget, hogy az elmúlt évek eredményei kárba vesznek, a civil szervezetek nem tudnak hosszú távra tervezni. Móra beszámolt a hatósági vizsgálatokról is, s tudatta: tevékenységüket a norvég fél sosem bírálta. A magyar hatóságok fellépését megfélemlítő jellegűnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a KEHI-nek nem volt jogalapja a vizsgálatra, és azt mondta, hogy a hivatal jelentése konkrétumokat nem, csupán általánosságokat tartalmaz. Fontosnak tartotta hangsúlyozni ugyanakkor, hogy sem az alapítvány, sem annak dolgozói ellen nem folyik semmilyen eljárás, a hatóságok ismeretlen tettes ellen nyomoznak, s a vizsgálatról csak a sajtóból értesültek.

Mong Attila újságíró, az Átlátszó.hu főszerkesztő-helyettese a média helyzetét ismertetve elmondta, hogy az általuk készített felmérések tanúsága szerint az újságírók úgy érzik, egyre kevésbé végezhetik szabadon munkájukat, s nő a politikai nyomásgyakorlás. A főszerkesztő-helyettes a reklámadót is szóba hozta, mondván, az nem hoz jelentős költségvetési bevételt, viszont 80 százalékát az RTL Klub fizeti, szerinte azért, mert elkezdett politikai témákkal foglalkozni, miközben a másik nagy kereskedelmi tévé kormányhoz közeli üzletemberek irányítása alatt áll, nem foglalkozik politikával, csak bulvárhírekkel. Mong Attila azt is hozátette, hogy az állami hirdetések a lojális sajtó támogatását szolgálják.

Kovács Zoltán kormányszóvivő olyan szappanoperához hasonlította a meghallgatást, amelyben már nem csak a szereplők, hanem a forgatókönyvíró sem tudja, hogy miről is akar szólni. Mint mondta, a meghallgatáson felhozott témák nagy részét a kormány már megvitatta az arra illetékes intézményekkel, és ezeket jogi alapon le is lehetett zárni, most ezeket politikai érdekből próbálják újranyitni. Kovács megjegyezte, Móra sem gondolhatja komolyan, hogy veszélyben van Magyarországon a civil szféra, miközben a kormánynak 80 ezer civil szervezetből mintegy tucatnyival van vitája. Kovács úgy vélte, hogy Magyarország immár az egyik legalaposabban átvilágított ország, egyúttal megjegyezte, hogy mintha a bizottság más tagállamokkal nem foglalkozna ilyen élénken. A kormányszóvivő kijelentette, hogy kikér magának minden olyan állítást, amely tekintélyelvűséggel és demokráciaellenességgel vádolja a kormányt, miután a párt az elmúlt évben 3 választáson győzedelmeskedett.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a többi között a miniszterelnök bevándorlásról tett nyilatkozatáról is kérdezte Kovácsot, illetve, arról, hogy mi védi a kisebbségeket, ha az „illiberális állam” etnikai alapon, kulturális szempontból homogén társadalmat akar létrehozni. Kovács közölte, hogy a magyar jog szinte egyedülálló módon védi a kisebbségeket Európában, a miniszterelnök pedig nem ment túl azokon az állásfoglalásokon, amelyeket maga az EP és más európai vezetők is megfogalmaztak.

Anne Weber, az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsadója jórészt a biztos legutóbbi, Magyarországgal foglalkozó jelentését ismertette. Kovács ezekre azzal válaszolt, hogy a jelentés több ponton ténybeli tévedéseket tartalmaz. Nem igaz például, hogy Magyarországon erősödne az antiszemitizmus vagy a romaellenesség. Erről Kovács szerint a magyar zsidó és roma szervezetek is tanúskodnak.

Gál Kinga, fideszes EP-képviselő a meghallgatást követően elmondta, hogy a néppárt mindent megtett, hogy kiegyensúlyozza a meghallgatást, de miután erre nem volt lehetőség, ezért a néppárt úgy döntött, hogy a meghallgatáson nem vesz részt. Gál szerint a vita teljesen egyoldalú volt, a felhozott kérdések pedig olyan „lerágott csontok” voltak, amelyek 2010 óta folyamatosan ismétlődnek.

Niedermüller Péter szégyenteljes közjátéknak nevezte, hogy a néppárti képviselők meg akarták hiúsítani vagy rövidíteni a meghallgatást. A DK alelnöke úgy vélte: Kovács Zoltánt és a kormányt minősíti, ha az EP egyik tekintélyes bizottságában zajló meghallgatást szappanoperának nevezi. Leszögezte azt is: nem lerágott csont, ha a egy kormány sorozatosan megsérti a demokráciát.

Ujhelyi István és Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselői a meghallgatást követően közleményt adtak ki, melyben azt írják: a magyar jogállamiság rendszerszerű fenyegetésnek van kitéve. „A mai meghallgatás újabb fejezete volt az Orbán-rezsim nemzetközi elszigetelődésének, de arra is rávilágított, hogy a demokrácia európai ellenségeinek egyes konzervatív erők is igyekeznek fedezéket biztosítani. A vita konkrét eredményre ugyan nem volt hivatott, de azt megmutatta, hogy Orbánék agóniájának még nincs vége” – áll Ujhelyi István és Szanyi Tibor kommünikéjében.

Az Igazságügyi Minisztérium a meghallgatásra úgy reagált: nem is meghallgatást, hanem kiegyensúlyozatlan álvitát tartott az EP-bizottság. Az IM szerint a jogi kérdések tisztázásának fóruma nem egy parlamenti bizottság, hanem a bírói testületek, amelyek döntéseit Magyarország mindig tiszteletben tartotta és végrehajtotta. Ezért az IM szerint „különösen érthetetlen”, hogy a meghallgatás résztvevői jórészt olyan ügyeket vetettek fel, amelyeket a megfelelő jogi, illetve uniós fórumokon Magyarország már régen lezárt – adott esetben például az Európai Bizottság által is visszaigazoltan.

Magyarország kormánya mindig kész a nyitott kérdések megvitatására, nem szerencsés azonban a jogi és politikai ügyek vegyítése. A politikai kérdéseket politikai síkon kell kezelni – írta az IM, hangsúlyozva: „a kormány továbbra sem hajlandó felülni a politikai provokációknak, a jövőben is az érdemi munkára fog koncentrálni – a hazai, az uniós és a nemzetközi jog által szabott keretek között” – szögezte le a tárca.