Az Index cikke szerint össze-vissza, a szabályoknak nem megfelelően gazdállkodott az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzata az alájuk tartozó különböző pénzek kezelésekor. A cikk szerint a HÖK-ös vezetők között olyan is volt, aki ösztöndíjakból 140-150 ezer forintot szedett össze. Az ösztöndíjakról – így sajátjukról is – ők döntöttek és az ellenőrzést is ugyanazok a személyek végezték. Az Index egy táblázatban közölte, hogy az ELTE ÁJK diákvezetői összesen mennyi pénzt kaptak 2009 és 2012 között. Volt köztük olyan, akinek a közéleti ösztöndíjból és különböző, HÖK-ös munkáért járó jutalmakból két és fél millió forint bevétele volt.
A cikk összefoglalja, hogy a HÖK-ös tisztségviselők, HÖK munkáját segítő emberek két keretből kaphatnak pénzt: egyrészt a közéleti ösztöndíj jár a tisztviselőknek, másrészt van egy ún. jutalomkeret, ebből bulik szervezői, vagy például a kari lapba író szerzők kaphattak. Ettől elkülönül a HÖK költségvetése, melyet a nem személyi jellegű juttatásokra fordítanak. 2008-ban határozták meg, hogy a közéleti ösztöndíjat a hallgatói normatívához kötik: az elnök 71 ezer, az alelnökök 42-48 ezer forintot vihettek haza munkájukért cserébe, az összeget az elnök (az elnök esetében pedig az elnökség) 30%-al emelhette. Ehhez képest volt olyan hónap, mikor az elnök, Földvári Krisztián 204 ezer forintot kapott ilyen jogcímen.
Egy másik visszaélés a cikk szerint ott történt, hogy miközben a jutalmakat elvileg nem lehet költségtérítésként kezelni, több esetben is ez történt. Ezekkel a nem egy esetben több százezres nagyságrendű kifizetésekkel az egyetem felé nem kellett elszámolni, mivel a hallgatók személyesen, jutalomként kapták meg. Sok esetben olyan dolgokért is járt jutalom, ami az adott tisztségviselőnek alapvetően a működési körébe tartozott. A kifizetésekről a HÖK elnöke döntött.
Az adatokat az ELTE két év pereskedés után volt hajlandó átadni a lapnak. A per jelentősége – idézte a lap a TASZ programvezetőjét, Hídvégi Fannyt – hogy a bíróság kimondta: a HÖK-ök közpénzből közfeladatot látnak el.