Tőkés: Hazugságpropaganda folyik a temesvári felkelés kapcsán

Tőkés László szerint 25 évvel a romániai forradalom után is az 1989-es nemzeti szolidaritásnak, a vallási ökuménia szellemének a megmentésére, fenntartására kell törekedni. Az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantásában meghatározó szerepet játszó lelkész, jelenleg európai parlamenti képviselő a 25. évforduló alkalmából tartott szerdai temesvári jubileumi emlékesten mondott ünnepi beszédet. 

Tőkés szerint hazugságpropaganda folyik a temesvári népfelkelés kapcsán, az pedig egyenes folytatása a Securitate német- és magyarellenes ideológiájának. „Sajnos a jelenkori román titkosszolgálat és a posztkommunista kormányzat is nemegyszer állambiztonsági kockázatnak tekinti a hiteles ellenzékieket, nem kevésbé a közösségi jogaikért, autonómiájukért küzdő magyarokat” – jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy nem szabad új falakat építeni a régiek helyére. Fel kell számolni a nemzeteket megosztó falakat, az előítéletek, a gyűlölet szerteágazó falrendszerét - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztáson megvalósult román-magyar egység a 25 évvel ezelőtti Temesvár szellemét idézi. Úgy vélte, az elnökké választott Klaus Johannis újabb esélyt nyújt a romániai rendszerváltozás folytatására, ami az erdélyi magyarság életében is gyökeres változást indíthat. „Fogadjuk meg, hogy amit 1989 decemberében megszereztünk, sohasem hagyjuk veszendőbe menni” – idézte Románia megválasztott elnökét Tőkés László.

A rendezvényen felszólalt Áder János köztársasági elnök is. Az államfő azt mondta: 1989 a csodák éve volt, de a magyarok azt is megtanulhatták, hogy „a csodák nem maguktól jönnek el”, tenni kell „a megszabadító csodákért”. Áder János szerint az egykori temesvári református lelkész szókimondása megmutatta, hogy „a legerősebbnek gondolt birodalom is gyenge, ha hazugságra épül”.

A köztársasági elnök úgy vélte, „soha nem beszéltünk eleget” arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak ki a temesvári események. Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált, kivágott közepű zászlók az akkoriban még túlnyomó többségben fekete-fehér televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói. „1989 karácsonya a magyaroknak a maguk forradalmát idézte fel” – jelentette ki Áder János, aki szerint a romániai forradalom, a szabadságukért küzdő magyarok és románok közös harca hatalmas reményeket és várakozást keltett. „Azt a hitet ébresztette fel mindenkiben, hogy történelmi esély nyílt a korszakokon át kibeszéletlen és megoldatlan nemzeti feszültségek feloldására, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok közösségében a népek sorsközössége is új értelmet nyer” – idézte az akkori közhangulatot a köztársasági elnök.

Áder azt mondta: ezt a reményt fejezte ki az a tömeges segíteni akarás, amely minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában öltött testet. Ezrek és ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra rakják és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem minden nélkülözőnek. „Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma is építhetjük” – jelentette ki Áder János. Beszédét a temesváriakhoz intézett köszönetnyilvánítással zárta.