Régiós együttműködés a klímavédelemben

 

A hétfői, budapesti rendezvényt követő sajtótájékoztatón Bálint Judit projektmenedzser, a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa elmondta, a projektben 10 ország vett részt – köztük Albánia és több jugoszláv utódállam – azzal a céllal, hogy a klímavédelmi uniós szabályok átvételének intézményrendszerét kidolgozzák.

 

Szabó László, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) vezető kutatója arról beszélt, hogy a projekt keretében négy – Magyarországot érintő – szakpolitikai elemzés készült. Ezek közé tartozik a paksi bővítés megtérülésének vizsgálata a klímapolitikai célkitűzések tükrében, az emissziókereskedelem alakulása 2020 után, illetve hogy miképpen alakul a lakosság és a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. Ez utóbbiakat nehéz megbecsülni, de széles skálán mozog az értékesíthető szén-dioxid-kvótából származó, szintén becsült bevétel is. Az előrejelzés évi 400-800 millió euró, azaz 150 milliárd forintos bevételt valószínűsít – tette hozzá Szabó László.

 

A vezető kutató a paksi bővítést elemezve hangsúlyozta, hogy a tervezett új erőmű megtérülését a széndioxid-kvóta magasabb árai pozitívan befolyásolják. A megújuló energiákról szólva pedig azt mondta, hogy az ország által 2020-ig vállalt, ilyen forrásból származó villamosenergia-termelés 60 százalékának eléréséhez is további 400-600 megawatt termelő kapacitást kell megépíteni.

 

A Limában pénteken befejeződött éghajlatváltozási konferenciáról Feiler József, a REC főosztályvezetője számolt be. Az új keretmegállapodás szövegét – több helyen több opcióval, de – elfogadta a részt vevő 195 ország. A végleges szöveg elfogadása jövő decemberben várható, és ha ez sikeres lesz, akkor az állam- és kormányfők aláírását követően meghatározza a 2020 és 2050 közötti klímavédelmet. A megállapodás része a kibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozás várható alakulása, valamint a pénzügyi átláthatóság.