„Meg kell néznünk a közvetlen külföldi beruházások dinamikáját, és az minden évben javul. Senkit sem akarunk kiszorítani, az ágazati adókat azért vezettük be, hogy nagyobbak legyenek az állami bevételek, nem azért, hogy kisebbek” – fogalmazott. A miniszterelnök szerint a kormány „keresi” azt a pillanatot, amikor csökkentheti majd az adókat. Mint mondta, arról folyik a vita, hogy ezt a jövő év közepén vagy 2016-ban kell-e megtenni. Orbán Viktor elmondta, hogy a kormány a Budapest Bank és az MKB Bank idei megvásárlása után is további banktulajdon megvásárlására törekszik. A cél az, hogy bankszektorban a magyar tulajdon 50 százalék fölé emelkedjen, aminek a kormány szerint fel kell lendítenie a hitelezést.
A szolgáltatók akvizícójával, így az E.ON gáztározó létesítményeinek felvásárlásával ellentétben a kormány azt tervezi, hogy a két bankot három éven belül el fogja adni, mert Orbán Viktor szerint a kormány tudatában van Szlovénia példájának, amely 3,2 milliárd dollárt fordított a rosszul vezetett állami tulajdonú bankok megmentésére. „A szlovén példa értékes és veszélyes tapasztalat. Ezért vagyunk óvatosak” – mondta.
A kormányfő védelmébe vette a „jólétiről a munkaalapúvá” való átalakulás programját, rámutatva, hogy a közmunka csökkentette a munkanélküliséget és az abban részvevők bére több mint a duplája lehet a segélynek. Úgy vélte, a szegénységgel kapcsolatos nemzetközi statisztikák félrevezetők lehetnek, mert azok nem veszik figyelemben az olyan, nem pénzalapú támogatást, mint az ingyenes tankönyvek és iskolai étkeztetés biztosítása. „Nem értünk egyet a szegénység tendenciájának alakulására vonatkozó megállapításokkal. A tendencia nagyon jó. Senki sem elégedett a jelenlegi helyzettel. És annak megvitatása, hogy mit lehetne jobban csinálni, hasznos vita” – nyilatkozott.