Orbán korábban kivezetné a „brutális” bankadót

Bécsben, az osztrák gazdasági kamara épületében, a Raiffeisen Bank képviselője felszólalásában azt mondta, nem tartja elfogadhatónak a magyarországi banki terhet.  Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette: könnyen lehet, hogy 2013. január 1-jével a bankadót nemcsak a megállapodás szerinti mértékig, hanem teljesen kivezetik az adórendszerből, és megjelenik helyette a pénzügyi tranzakciós illeték, amelynek részleteiről még tárgyalnak.

A tranzakciós illetékből várhatóan hatalmas lesz a bevétel, amely ha valóban realizálódik, azt kizárólag a jövedelemadók és a szociális adók csökkentésére, vagyis a versenyképesség javítására fogják fordítani – mondta Orbán Viktor, aki az illetékről azt is megjegyezte előadásában, hogy az nem egy válságkezelési eszköz, hanem a jövendőbeli magyar gazdasági rendszer állandó eleme. A bankadót érintő kritikai észrevételre a kormányfő úgy reagált: egyetért vele, brutális, európai méretekben is kiemelkedően magas volt a bankadó mértéke.

Ugyancsak kérdésre válaszolva beszélt arról is, támogatja, hogy az osztrák-magyar vasúti vegyesvállalat, a GYSEV nem túl nagy ütemben, de folyamatosan vehessen át vasútvonalakat a MÁV-tól. „Így valamelyest módosul a piaci pozíció egy osztrák-magyar cég javára a kizárólag magyar kézben lévő Magyar Államvasutakkal szemben, de összességében szerintem a magyar emberek jobban járnak” – mondta Orbán Viktor, aki egyúttal együttműködést szorgalmazott az osztrák államvasutakkal is annak érdekében, hogy a magyar személyszállításhoz szükséges források legalább kis részét elő lehessen teremteni a teherszállításból.

A SPAR jelen lévő képviselője köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért, mert ágazatukra megszűnik a válságadó, és nem lesz annak semmilyen „pótolt” formája sem. Erre reagálva a kormányfő azt mondta, van még egy-két, a SPAR-nak diszkriminatív korlátozás, amelynek feloldásáról tárgyalnak, reméli, sikerrel.

Orbán Viktort a média és az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetéről is faggatták, amelyre válaszul – utalva a Fidesz megalakulására – úgy fogalmazott, „mi a szabadságharcosok pártja vagyunk”, továbbá leszögezte, hogy Magyarország a szabadságot nézve bármely európai országgal kiállja az összehasonlítás próbáját. A média helyzetére reflektálva azt mondta, akik beszélnek magyarul, és figyelik a magyar sajtótermékeket, közülük senki nincs azon a véleményen, hogy Magyarországon ne lenne sajtószabadság.

„Olcsó poénnak tartom egy olyan országot vádolni sajtószabadságügyben, ahol a média 80 százalékban külföldi kézben van” – jegyezte meg, majd a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban is úgy vélekedett, hogy az ízig-vérig európai, kiállja a nemzetközi szervezetek és a gyakorlat próbáját is. Hozzátette ugyanakkor, hogy vannak kritikai észrevételei a magyar igazságszolgáltatásról, de ezek nem a szabadsággal, hanem azzal függnek össze, hogy sokszor túl enyhék az ítéletek, és túl későn születnek meg.

A miniszterelnök beszédében kijelentette, bár a magyar gazdaságpolitika – egyáltalán nem ok nélkül – sok tekintetben viták kereszttüzében áll, de e viták ellenére is fontos, hogy tudják: „mi nem vagyunk kommunisták, ez pedig azt jelenti, nem vagyunk irigyek, tehát mi örülünk a másik ember sikerének is”. „Nem vagyunk kommunisták abban a tekintetben sem, hogy nem hisszük, hogy tőketulajdonosok nélkül létezne piacgazdaság” – tette hozzá, szavait pedig úgy összegezte, hogy „a közöttünk fennálló vitáknak nincs filozófiai tartalma”, kizárólag gazdaságpolitikai.

A mintegy száz üzletember előtt tartott előadásában megismételte, szerinte a válság utáni európai élet teljesen más lesz, mint az azt megelőző. Az egyik legnagyobb érték a közép-európai együttműködés lesz, azon belül is az osztrák-magyar kapcsolat súlya emelkedik majd ki, Magyarországnak ugyanis létfontosságú az Ausztriával való gazdasági együttműködés. Ezzel kapcsolatban közölte: a Magyarországon működő osztrák cégek 73 ezer munkahelyet adnak, Ausztriában pedig mintegy 40 ezer magyar dolgozik.

A versenyképes magyar gazdasághoz szerinte 50 százalék alatti államadósságra, legalább ötmillió dolgozóra és adófizetőre, arányos adórendszerre, csak a nyugdíjkorhatár betöltése után engedélyezhető nyugdíjba vonulásra és a demográfiai probléma megoldására van szükség – amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bevándorlásnak nem híve –, valamint arra, hogy Magyarország termelési központtá váljon. Megítélése szerint még ha a magyar gazdaságpolitika okozott is nehézséget osztrák cégeknek, egy sikeres, a saját lábán álló ország ezeknek a szektoroknak is inkább érdeke, mint egy Görögországhoz hasonló, rogyadozó magyar gazdaság.