Ezt hallania kell: Trump győzelme miatt tomboló liberálisok kifakadásaiból készült metálszám (VIDEÓ)
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Bár hamarosan megérkezik az új amerikai nagykövet Pestre, s a tüntetéseken nem ő, hanem továbbra is Goodfriend fog megjelenni.
„Bár hamarosan megérkezik az új amerikai nagykövet Pestre, s a tüntetéseken nem ő, hanem továbbra is Goodfriend fog megjelenni. Ne irigyeljük! Cseppet sem kellemes program nyirkos időben a téren toporogni, hallgatni a magyarul is érthetetlenül rikoltozó szónokokat, a mocskos szitkozódást, pfujolást. Azután itt van ez a fránya korrupció-ügy, amelynek kapcsán életünkben nem hallottuk ilyen rövid idő alatt ilyen sűrűn emlegetni amerikai embert a tévében, rádióban, újságban. Barátunk, André sokat tesz a népszerűségért. A magyarokért is, pedig van elég gondja-baja; hetek óta nem árulhatja el senkinek, milyen vádak, bizonyítékok alapján neveznek korruptnak magyar köztisztviselő(ke)t. Nem kötik az orrára a külügyes kollégái? Vagy ők sem tudják? Csőstül jön a baj, elkallódott az a levél is, amelyet Polt Péter főügyész küldött Washingtonba a nagykövetségen keresztül. Volt, nincs! A nemzetközivé dagadó skandalumban eddig megszólalt tíz jogász szakértő közül öt azt mondja: van diplomáciai mentessége, a másik öt azt mondja: nincs neki. Nem könnyű így ügyet vinni.
A miniszterelnök is sokallja a szappanoperává fajuló huzavonát. Felszólította Mr. Goodfriendet, legyen végre férfi, nevezze meg konkrétan a vádakat, vádlottakat!
Szívélyesen ajánlom barátunk figyelmébe is az alábbi sorokat. Szerettük Amerikát, sokunk családjából disszidáltak oda ötvenhat után. Nagy nap volt, amikor megérkezett a rég várt csomag, benne volt a levélben kért Levi’s »kovboj« nadrág, nem lopták ki a magyar vámosok. 1965 nyarán a budapesti Universiadén, tizenhárom évesen láttam John Pennel ötméteres rúdugróvilágcsúcsát, zúgott a Hajrá, Egyesült Államok! a szovjetek elleni kosárdöntőn. Magánügy, de felnőtt életemben nagyon sokat köszönhettem Amerikának. Igazi, vidéki amerikai emberekkel dolgoztam. Rég volt. A legutóbbi ottlétemkor, 2013-ban már kézben kellett vinni a cipőmet New Yorkban a reptéri röntgenen át. Amikor a Szovjetunióba utaztam, csak az útlevelemet vizsgálták meg, pedig nem a »szabadság földjére« léptem. Önöknek évről évre egyre kevesebb alapjuk van arra, hogy más nemzetek fölött rendelkezzenek és ítéljenek.”