Addig ingerelték Szijjártó Pétert, hogy végül elszakadt a cérna: kíméletlenül helyretette Von der Leyen pereputtyát
Hosszasan játszott az Európai Bizottság a miniszter idegeivel.
Kínai nagykövet: A magyar keleti nyitás találkozik Kína nyugati nyitásával
2014. december 07. 15:09
Fontos, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a népe keleti vonásokkal rendelkezik – mondta Kína budapesti nagykövete a Lakiteleki Főiskola rendezvényén tartott előadásán, hozzátéve: a két ország politikai kapcsolatai a kölcsönös bizalom mentén épülnek, melyre példaként hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök februári kínai látogatását. Kiemelte, hogy a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés nagymértékben erősödik.
2014. december 07. 15:09
Kína magyarországi nagykövete szerint országa nyugati nyitás politikájának és Magyarország keleti nyitás politikájának találkozása számtalan új lehetőséget biztosít a két ország számára. Erről a nagykövet a Lakiteleki Népfőiskolán, a Keleti Nyitás Kollégium, a Kerkai Jenő Kollégium és az Ibero-Amerikai Kollégium hallgatói előtt tartott előadásában beszélt vasárnap.
Hsziao Csien nagykövet elmondta, hogy Kína új politikájának megvalósításában Magyarország a térségi központ szerepét tölti be. Meggyőződése, hogy közös célok, közös stratégia alatt, egyre közelebb fog kerülni a két ország egymáshoz, amelynek révén egyre több együttműködés valósul meg. Kína nyugati nyitás politikájának koncepcióját az egykori gazdasági selyemúthoz hasonlította, amely összekötötte Ázsiát Európával.
Hsziao Csien nagykövet Kína történelmét ismertetve elmondta, hogy több mint ötezer éves múlttal rendelkeznek, a mai napon használ kínai írást is ötezer évvel ezelőtt alkották meg. Szólt arról, hogy száz évvel ezelőtt véget ért az utolsó feudális kínai császárság, a Csing-dinasztia korszaka. Emlékeztetett arra, hogy 1904-ben a dinasztia egyik tagja Magyarországra utazott, és azt írta, hogy a magyarok a kínaiak európai rokonai.
Felidézte, hogy Kína több fejlődési úttal próbálkozott, tanulni akartak a nyugati országoktól és a Szovjetuniótól is, de ez sikertelennek bizonyult, majd 1978-ban sikerült megtalálni egy kínai sajtárossággal bíró, szocialista fejlesztési utat.
„Több mint 30 év telt el, a gyakorlat bizonyította, hogy ez a fejlesztési út megfelel Kína adottságainak” – tette hozzá. A jelenlegi kínai államelnököt is idézte, aki szerint egy ország fejlesztése attól függ, hogy milyenek az adottságai.
Szorít-e a cipő, azt csak a láb tudja – idézett egy kínai mondást. Hsziao Csien visszaemlékezett 1986-ra, amikor 375 dollár volt az egy főre jutó GDP Kínában, amely mára 6000 dollárra nőtt.
A nagykövet országa jövőjéről kifejtette: Kína elkötelezte magát a kínai álomnak nevezett koncepció megvalósítása mellett, melynek keretében 2020-ra befejeződik a „szerény jóléti társadalom” kiépítése, majd 2049 re befejeződik a „modernizált állam” kiépítése. Szavai szerint, a kínai fejlődés a világ minden országa számár fejlődési lehetőséget jelent.
Előadásában hangsúlyozta: közel érzi magához Magyarországot, a magyar embereket. A nagykövet kiemelte, hogy Petőfi Sándort és költészetét nagyon jól ismerik Kínában, aminek bizonyítékaként a költő Szabadság, szerelem című versét említette, amelynek egy versszakát magyarul idézte.
Hsziao Csien a magyarokat „hatalmas” nemzetként értékelt, nem a népessége, vagy a területi nagysága miatt, hanem azért, mert „a feltalálók nemzete”, amit a 14 magyar Nobel-díjassal is indokolt.
Kicsi a bors, de erős – mondta magyarul a nagykövet, derültséget keltve a kollégiumok hallgatói között. A két nép, a két ország szempontjából fontosnak nevezte, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amelynek a népe keleti vonásokkal rendelkezik.
A kínaiak sose felejtik el, hogy Magyarország a második világháború után az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, ebben az évben ünnepeltük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulóját – fogalmazott.
Véleménye szerint, a két ország politikai kapcsolatai a kölcsönös bizalom mentén épülnek, melyre példaként hozta fel Orbán Viktor miniszterelnök februári kínai látogatását.
Kiemelte, hogy a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködés nagymértékben erősödik. A kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 8,5 milliárd dollár volt, a térségben a kínai befektetések összege Magyarországon volt a legnagyobb, elérte a 3 milliárd dollárt .
Hsziao Csian nagykövet kiemelte, hogy országa hozzájárul a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítéséhez is. Örömmel üdvözölte Lezsák Sándor bejelentését, amely szerint kínai-magyar műfordítói tábort hirdet meg a Lakiteleki Népfőiskola 2015 nyarán.
„A nagykövetség támogatni fogja a programot, amely újabb híd a két nép között” – mondta.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója hangsúlyozta: Kína nyugati nyitás politikája, valamint Magyarország keleti nyitás politikája találkozik azzal a történelmi lehetőséggel, amelyet Kína ajánl a világ számára.
Megtört a jég: Trump bejelentette, mikor fog találkozni a kínai elnökkel
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Itt tartunk: hiába a béketerv és az üres kassza, Brüsszel közös hitelből folytatná a háborút (VIDEÓ)
Belföld
Orbán Viktor beszámolt az Európai Tanács hibrid ülésének eredményeiről.
Orbán Viktor: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa (VIDEÓ)
Belföld
Van a bankároknak pártja: a Tisza Párt – mondta Orbán Viktor a Parlamentben.
Szoboszlai gólja sorsdöntőnek bizonyult a válogatottban; nem lesz lakópark a Fradi-pálya helyén
A románok pedig zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérték Orbán Viktor futballpolitikáját.
Orbán Viktor ultimátumot küldött Brüsszelnek: kimondta azt a három dolgot, amely Európa sorsát eldöntheti
Hétfő délelőtt az Európai Tanács hibrid formátumú ülésén vesz részt a kormányfő.
Zelenszkij hazaért a tárgyalásokról, és erős nyilatkozatot tett a béketervről (VIDEÓ)
Külföld
Úgy tűnik, ezúttal sikerült olyan eredményt letenni az asztalra, amivel még Zelenszkij is elégedett..
„Büszke vagyok azokra is, akik otthon betegen nézték a meccset” – rendhagyó mondatok a győztes kispesti hadvezértől
Erős Gábor reméli, csak egy csatát veszítettek, nem a háborút.
Összesen 210 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2014. december 08. 09:20
Imádjuk a kommunista Kínát...
Válasz erre
0
0
nagykutya
2014. december 08. 01:43
Aj-jaj, Jobarátnak nem fog tetszeni ez a cikk! Orbán most meg a kinaiknak nyal! Diktátor, ujfasiszta anti !
Válasz erre
2
0
Szabadon ébredők
2014. december 08. 01:26
Globális értelemben a nyersanyagokról van szó. Nyugati társadalmunk hatalmas erőforrásokat fogyaszt, hogy fenntartsa papírpénzen, kamatokon alapuló gazdaságát.
Mindig új piacokra van szükség, hogy a hitelrendszerünk működőképes maradjon.
A nyersanyagokkal pedig az a gond, hogy még mindig a Közel-Keleten és Oroszország területén vannak.
Amerikai politikusok kijelentették:
"Oroszország gáz- és olajtartalékai túl értékesek ahhoz, hogy meghagyjuk az oroszoknak!"
Ezt nem nagyon lehet überelni. Tehát van valamijük, ami nekünk kell és ha nem adják ide önként, el kell vegyük. De mivel ezt így nem mondhatjuk, konfliktust kell provokálnunk. Ez pedig csakis arra jó, hogy az USA a 20. századi hatalmát át tudja menteni a 21-ikbe. "Nem akarnak még egy Istent megtűrni maguk mellett" ez lebeg a szemük előtt,
Európával az gond, hogy 60 év béke után nem keres rajta eleget a hadiipar. Persze máshol háborúznak, ahol mindent tönkre is tettek.
Ha mi itt Európában túl jól megértjük egymást, Oroszországgal is, netán Ázsiával is, akkor semmi szükségünk az amerikaiakra! Ők függnek tőlünk, hogy úgy táncoljunk, ahogy ők fütyülnek. Hisz gazdaságuk romokban, a dollárt eladósították, káros a számukra, ha a világban túl sok béke van. Ezért tartanak fenn 700 támaszpontot a világban.
Hány támaszpontja van Oroszországnak a világban? Hány Guantánamójuk van? Hány drón-bevetése van Putyinnak? Kevés ilyet ismerek.
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2014/12/a-nato-haborut-akar-de-te-mire-varsz.html
Válasz erre
2
1
Szabadon ébredők
2014. december 08. 01:23
"A hidegebb háború"- avagy az USA összeomlása
Marin Katusa, a Casey Research vezető forrásstratégája, most megjelent könyvének témáját mutatja be és fejti ki az alábbi videó Ebben a már elindult és minden eddiginél hidegebb háborúról......, illetve annak előzményeiről hallhattok fontos információkat.
Ha valaki emlékszik még korábbi VilagHelyzete cikkekre, akkor beugrik a 2014. Május 20.-án történt történelmi jelentőségű találkozó, melyre Sanghajban került sor egy konferencia keretében, ahol a világ 2 legerősebb nemzetének vezetői Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és az iszlám köztársaság elnöke Hassan Rouhani megbeszélték a szorosabb együtt -működés mikéntjét. {...} azzal a céllal, hogy lecseréljék a Nyugattal kiépített kapcsolataikat...főként a dollárt.
http://vilaghelyzete.blogspot.com/2014/12/a-hidegebb-haboru-avagy-az-usa.html
Válasz erre
0
1