Az első világháborúról konferenciáznak a Terror Házában szerdán. Az olasz-magyar tudományos tanácskozás célja, hogy az 1914 és 1918 közötti első világégést úgy mutassa be, mint a XIX. és a XX. század közötti korszakhatárt.
Korforduló – Az első világháború, mint a XIX. és a XX. század határa címmel rendeznek olasz–magyar konferenciát a Terror Házában november 26-án, szerdán.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a XX. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint az olasz Első Világháborús Nemzeti Emlékbizottság és a magyarországi Olasz Kultúrintézet 2014. november 26-án olasz–magyar konferenciát szervez az első világháborúról. A tudományos tanácskozás célja, hogy az 1914 és 1918 közötti első világégést úgy mutassa be, mint a XIX. és a XX. század közötti korszakhatárt.
A történészek megállapodni látszanak abban, hogy a „hosszú XIX. század” és a „rövid XX. század” közötti határvonalat éppen az első világháború tragédiája jelöli ki, ugyanis a polgári világ hagyományos építménye több szempontból összeomlott a háborús cselekmények és azoknak az egész európai kontinens társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait átalakító következményei miatt. A XX. század születése annál is inkább köthető az első világháborúhoz, hogy az évszázad arcát alapvetően meghatározó második világháború az első egyenes következménye volt.
Ezt a konszenzust tudományos szempontból és az európai népek békés egymás mellett élése érdekében is szükséges árnyalni, amelyre jó alkalmat teremt az első világháború kitörésének századik évfordulója. Olaszország és Magyarország 1915 és 1918 között háborúban állt egymással – az elkeseredett és kölcsönösen rengeteg véráldozatot követelő harcok után egy évszázaddal a két nemzet együtt dolgozza fel tragédiáit, amelyre ez a konferencia is bizonyíték.
A rendezvényre a Terror Háza Múzeumban kerül sor, 2014. november 26-án (szerda), 16:00 órai kezdettel. A rendezvényt olasz–magyar szinkrontolmács közvetíti.
A konferencia résztvevői:
Schmidt Mária – a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Gina Giannotti – a Budapesti Olasz Kultúrtintézet igazgatója
Giorgio PETRACCHI – a nemzetközi kapcsolatok történetének professzora, Udinei Egyetem
Claudio CAPPON – elnökhelyettes, EBU (Európai Rádió–Televízió Unió); kétszeres főigazgató, RAI
BALOGH András – történész, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének tagja
BÉKÉS Márton – történész–politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Lezsák Sándor elmondta: több éve szerveznek tudományos konferenciákat, hogy a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára.
A megbukott baloldali hatalmakra jól szervezett nemzeti erők kormányra jutása kell, hogy legyen a válasz –mondta a miniszter az Alapjogokért Központ konferenciáján.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Szófia jelenleg javaslatokat vár a Gazpromtól.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
