Kuratóriumi tagjainak felét elvesztette a Hungary Initiatives Foundation, Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter amerikai alapítványa. Fellegi leszögezte, hogy ennek nincs köze a kitiltási botrányhoz, a tagok eleve egy évre vállalták a megbízást. Arról is beszélt a Népszabadságnak, hogy mélyponton vannak a magyar-amerikai kapcsolatok, de Szijjártó washingtoni látogatása sokat segített.
Többek között George Pataki, New York egykori kormányzója és Tom Lantos lánya sem tagja már a Hungary Initiatives Foundation (HIF) kuratóriumának. Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter alapítványa azzal foglalkozik, hogy elősegítse a Magyarország és Amerika közti együttműködést. A Hungarian Spectrum szúrta ki, hogy a nyolc kuratóriumi tagból négyen eltűntek az alapítvány honlapjáról a kitiltási botrány kirobbanása óta.
Az alapítvány kuratóriumában négyen maradtak Fellegin kívül: April H. Foley egykori budapesti amerikai nagykövet, dr. John P. Lipsky, az IMF korábbi igazgatóhelyettese; Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, illetve Edith K. Lauder, a Magyar-Amerikai Koalíció egykori elnöke.
A Népszabadság megkeresésére a kilépett Susan Hutchinson, a Charles Simonyi Fund for Arts and Sciences igazgatója azt közölte: mivel a HIF már egy éve megalakult, már nincs szükség a szakértelmére, és Amerikában egyébként is az a hagyomány, hogy a kuratóriumi tagok önkéntesként dolgoznak és rendszeresen cserélődnek. Arra a felvetésre, hogy október 19-én a kilépett tagok közül hárman még szerepeltek a honlapon, azt mondta: valószínűleg arról van szó, hogy a weboldal adminisztrátorának most volt ideje átvezetni a személyi változásokat, amelyek nem egyszerre, hanem több hónap alatt történtek meg, és az egyes távozások mögött is más és más okok húzódtak meg.
A lapnak utóbb Fellegi is azt mondta: még tavaly májusban döntöttek úgy, hogy a kuratóriumi tagok egy évre vállalják a megbízatást. A volt miniszter szerint egyébként alapítványa nem a kormány propagandaszervezete.
A kitiltási botránnyal kapcsolatban Fellegi úgy nyilatkozott: „nem tagadható, hogy a magyar–amerikai kapcsolatokban egyfajta... nem tudom, hogy jó szó-e erre a válság, mert ehhez többet kellene tudnom a dolog belső dinamikájáról. Inkább mélypont ez. Nagyon helyesen, de mindkét kormány próbálja mederben tartani a konfliktust, amely a két ország kapcsolatát terheli.”
Hozzátette: „nagyon segíthetett Szijjártó Péter külügyminiszter itteni látogatása. Ezzel azt jelezte a magyar kormány, hogy a helyzet megoldására, és nem élezésére törekszik, valamint hogy komolyan veszi és megtiszteli az Egyesült Államokat. Kár, hogy az amerikaiak nem így gondolták a dolgot.”
Felleginek nem csak alapítványa van Amerikában, de tanácsadó cége, az Euroatlantic Solutions a tavalyi évben az Orbán-kormány érdekeiért lobbizott Washingtonban. Azonban idén a Miniszterelnökség 1,4 milliárd forintért már kizárólag a Századvégnek adott megbízást erre a lobbitevékenységre – írta október elején a Napi.hu.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Egy friss ukrán közvélemény-kutatás szerint azok közül, akik ismerik a botrányt, a többség személyesen Volodimir Zelenszkijt teszi felelőssé volt üzlettársa korrupciógyanús ügyeiért.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Milliók látták a leleplező dokumentumfilmet.
Megnzétük, melyik párt várhatja biztosabb pozícióból a 2026-os választást Magyarországon.
Az ukrán beszámoló alapján akkora bajban van Putyin hadserege, hogy lovakat vesznek igénybe a katonák.
