A német Scheidt&Bachmann cég 27 milliárd forintért építi ki 2015 és 2017 között a BKK e-jegyrendszerét. Nyolcszáz kapu és több mint tízezer érvényesítő automata lesz a rendszerben, amit öt évig üzemeltet is a cég ebből a pénzből.
A német Scheidt&Bachmann tette a legolcsóbb árajánlatot a BKK tenderén, amit az e-jegyrendszer bevezetésére írtak ki. A cég a szerdán aláírt szerződés értelmében 27 milliárd forintért 2017-ig kiépíti, és öt évig üzemelteti is a rendszert, ami egy számítógépes központból, nyolcszáz kapuból és több mint tízezer érvényesítő automatából áll majd. Ugyanez a cég gyártotta egyébként a BKK úgy jegykiadó automatáit is.
A beruházásból 16,2 milliárd forintot az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank finanszíroz. Korábbi becslések szerint nyolc év alatt megtérül majd az e-jegy.
A tervek szerint 2017-re teljesen felváltja majd az e-jegy és bérlet a papíralapút, addig a kettő párhuzamosan működik majd.
Tarlós István főpolgármester komoly lépésnek nevezte az időalapú jegyrendszer bevezetését, amelyet közlése szerint többen megígértek ebben a kampányban is, mert nem szólt nekik senki, hogy folyamatban van. Már 2004 körül Demszky Gábor is elkezdte ezt a munkát, de aztán nem lett belőle semmi – tette hozzá.
Elmondta, hogy az új városvezetés a BKK-t bízta meg az előkészítéssel, s 2013-ra 54,5 millió eurós, ötéves futamidőre szóló megállapodást kötöttek az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal a finanszírozásról. A főváros 5,5 milliárd forint saját forrással járul hozzá a fejlesztéshez. A tenderen először 79 érdeklődő volt, majd nyolcan maradtak versenyben.
Tarlós István úgy értékelte: a papíralapú jegyrendszer „Európa szégyene” kezdett lenni. A most kezdődő beruházás 2017-ben fejeződik be, körülbelül 800 beléptetőkaput állítanak fel a metróállomásokon, de például a HÉV-ek esetében lesz, ahol falra, oszlopokra helyezhető érvényesítő berendezés működik majd, s további 2500 autóbuszon, trolibuszon és villamoson is mintegy tízezer ilyen rendszert helyeznek el.
A főváros másfél millió, névre szóló csipkártyát bocsát ki és mintegy kilencmillió név nélküli, rövid lejáratút – jelentette be a főpolgármester, hozzátéve: az első csipkártyát minden budapestinek ingyenesen adják.
Arról is beszámolt, hogy a papíralapú rendszert több lépcsőben szüntetik meg, először a bérletesek kapnak csipkártyát, végül a jegyvásárlók. A rendszer minőségi változást hoz, megszűnik a sorban állás, a jegyeket telefonon és interneten is meg lehet majd vásárolni – sorolta Tarlós István.
A kiépítésről és az ötéves üzemeltetésről szóló szerződést Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója és Matthias Augustyniak, a Scheidt&Bachmann ügyvezetője írta alá.
Karácsony kihívója szerint a főpolgármester Budapest vezetése helyett Magyar Péter ellen lázítja az ellenzéki pártok egyre fogyatkozó szavazótáborát.
Ráadásul közösségi költségvetésből finanszírozzák, holott szükségességéről minimum 15 éve szakmai konszenzus van, megvalósítása tehát a főváros alapfeladata, amit a közgyűlés írt elő neki.
„Jelöltjeink olyan civilek és szakértők akiknek szenvedélyük és hivatásuk ez a város” – írta az LMP főpolgármester-jelöltje.
Kanyarodó autót próbált előzni a személyi edző.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
Szentkirályi Alexandra határozott vezetése megteremtheti végre a partnerséget a kormány és a főváros között.
Elővigyázatosak voltak, maszkot viseltek.
Munkássága kapcsán a szakértők azt szokták hangsúlyozni, hogy megjelenése új korszakot hozott a kínai bel-, gazdaság- és külpolitikában.
