Lázár minden kultúrtörténeti kincset visszaszerezne

Lázár János a kormány kötelességének nevezte, hogy a Seuso-kincs brit magántulajdonban lévő, hiányzó részét visszaszerezze. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a múlt században elveszített kultúrtörténeti értékek visszakerüljenek Magyarországra. Bejelentette, hogy a következő hetekben, hónapokban az emberek több olyan eseményről fognak hallani, amelyek „régi történetek lezárását és olyan kultúrtörténeti tárgyak hazánkba kerülését jelentik, amelyek hosszú távon gyarapíthatják az országot és megadják az érzést, hogy mi, magyarok büszkén járhassunk Európában".

Lázár János emlékeztetett arra, hogy a 20. század mindent szétzilált, amit az ország a 100 évvel ezelőtt kitört háborúig „összehordott, összerakott”: az első világháború mellett Trianon, a második világháború, valamint az 1950-es évek kifosztása sok tárgyi emléket „elvitt”. Úgy vélte: akár hosszú évtizedekig tartó küzdelem eredményeképpen is, de az elveszített kincsek visszatérnek a Kárpát-medencébe. Kiemelte: nem kell úgy beszélni a 20. században elveszített szellemi és fizikai értékekről, mintha azok visszaszerezhetetlen, múltat jelentő dolgok lennének. „A múlt a jövőbe vezethet, a tárgyak visszakerülhetnek a hazába, és újra a közösséget gyarapíthatják” – fogalmazott.

„Bennünket, magyarokat sokszor ér megjegyzés, vajon milyen mértékben vagyunk Európa részei. Ezer évvel Szent István államalapítása után is képesek vagyunk arról vitatkozni, hogy finnugorok vagyunk vagy turániak (…) és nincs olyan nap, hogy erről kulturális és politikai vita vagy értekezés ne látna napvilágot” – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: különösen fontos a magyarság számára, hogy ahol él, a világtörténelem és a világ kulturális történetének egyik legfontosabb része. Lázár János szerint a Seuso-kincs szimbóluma annak, hogy „van helyünk Európában, és nem kell állandóan bizonyítanunk, hogy igenis, európaiak vagyunk”.

A Seuso-kinccsel kapcsolatban kiemelte: "a műtárgyak finomsága, kidolgozottsága, koncentráltsága, hihetetlen igényessége, ami megszólal az eszközökből, az embert önfegyelemre, önmegtartóztatásra kényszeríti, mert saját nagyságunkról vallott hitünk, miszerint mi a 21. századi civilizáció és társadalom részesei vagyunk, azonnal elillan”. A tárgyak előtt ilyen értelemben kicsivé lesz az ember – tette hozzá. Jelezte, hogy a tárgyak kizárólag Székesfehérváron lesznek megtekinthetők, a kiállítást követően nem állítják ki máshol: „ez a jog csak a várost illeti meg, mert ezzel szeretne tisztelegni a magyar kormány a város polgárainak elmúlt két évtizedes munkájáért”.

Lázár János megjegyezte: a kormány azon tagjai közé tartozik – a miniszterelnökkel együtt –, akinek fontos szándéka, terve, hogy Székesfehérváron lehessen a kormány egyik minisztériuma. Hozzátette: vannak, akik elképzeléseiket vitatják vagy ellenállnak, de az Államreform 2-nek nevezett terv keretében sem tesznek le erről. Közölte: a következő időszakban újra azt kéri majd Orbán Viktortól, hogy a kormány tárgyalja meg, „a város miként tud bekapcsolódni – történelmi jogon – az ország kormányzásába”.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester hangsúlyozta, „a Seuso-kincs hazajött Fejér megyébe”. Szerinte a tárlat iránti érdeklődés is mutatja, milyen fontos a megyének és a városnak a kincs. Köszönetet mondott L. Simon László államtitkárnak, aki kezdeményezte a kiállítás létrejöttét.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a tárlatot méltatva hangsúlyozta: olyan országban élünk, amely Pannónia révén „az emberi létezés hihetetlen civilizációs szintjét jelentő” Római Birodalomhoz kötődött. Úgy vélte, a műtárgyak a magyar hazafiságot és annak ókori gyökereit „hívják elő”.

A székesfehérvári Seuso-kiállításon a hazahozott kincsleletből három tál, két korsó és egy illatszeres szelence tekinthető meg.