„Nem fogadjuk el, ha megkérdőjelezik Magyarország demokratikusságát”

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkár-helyettes keddi washingtoni tárgyalásain egyetértett abban, hogy a kétoldalú gazdasági és biztonságpolitikai kapcsolatok kiválók, és szót ejtettek a politikai vitákról is. A miniszter az MTI-nek elmondta, hogy amerikai részről egyebek mellett elismeréssel szóltak Magyarország afganisztáni szerepvállalásáról, NATO-vállalásairól és ukrajnai gázszállításairól is.

Irakkal kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország a keresztény Európa részeként különös felelősséget érez a keresztény közösségek védelméért, ezért élenjárója annak a nemzetközi együttműködésnek, amely azt célozza, hogy a keresztény közösség megsemmisítésére törekvő Iszlám Állam (IÁ) vezetőségét minél előbb a Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálják.

„A gazdasági együttműködés ügyében elmondtam, hogy elkötelezettek vagyunk a TTIP (az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházás Partnerség) iránt. A mi számításaink szerint ha egy kellően ambiciózus TTIP-megállodás jön létre, akkor az 15-20 százalékkal tudná növelni a magyar exportot, 20-30 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon és a GDP-nket éves szinten 0,2-0,3 százalékkal meg tudná növelni” – mondta.

„Az energiabiztonság tekintetében megállapodtunk abban, hogy az észak-dél irányú energiafolyosó ügyében, ami nagyon fontos közép-európai érdek, számíthatunk az Egyesült Államokra” – tette hozzá, rámutatva, hogy ennek mikéntjéről szerdán folytat majd tárgyalásokat az amerikai fővárosban.

A kétoldalú politikai vitákkal kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy az Egyesült Államok számos konkrét magyar intézkedést megkérdőjelezett. „Én azonban elmondtam, hogy mi az Európai Bizottsággal végigtárgyaltuk mindazokat a jogszabályokat, amelyek a jelenlegi magyar alkotmányos berendezkedéshez elvezetnek. Nincs még egy ország Európában, amelyet az Európai Bizottság annyit vizsgált volna, mint minket” – tette hozzá Szijjártó Péter. „Ezért tehát a mi törvényeink az európai értékeknek és az európai szabályoknak teljes mértékben megfelelnek. Ezért ha valaki a mi alkotmányos berendezkedésünket és az ahhoz vezető intézkedéseket megkérdőjelezi, akkor annak igazából az Európai Bizottsággal van vitája” – szögezte le a miniszter.

Szijjártó Péter az amerikai külügyminisztériumban azt is elmondta, hogy a magyar kormány a konkrét intézkedésekről mindig kész tájékoztatást adni és mindig kész konzultálni. „Egy dolgot azonban nem fogadunk el: nem fogadjuk el azt, hogy ha valaki megkérdőjelezi Magyarország demokratikus elkötelezettségét, demokratikus értékrendjét vagy demokratikus berendezkedését” – jelentette ki.

Magyar állampolgárok amerikai beutazásának megtiltásával kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország a teljes nyitottság híve, és kérte: az Egyesült Államok kormánya tárja fel bizonyítékait, ha magyar állampolgárokkal szemben a korrupció vádját fogalmazta meg. „Elmondtam, hogy Magyarország kormánya azt várja az Egyesült Államok kormányától, hogy bocsássa rendelkezésére azokat a hiteles információkat, amelyek alapján magyar állampolgárokkal szemben a korrupció vádját fogalmazták meg. Erre azt a választ kaptam, hogy az Egyesült Államokban érvényben lévő jogszabályok értelmében az eddigieknél több és konkrétabb tájékoztatás, információt nem tudnak adni” – mondta Szijjártó Péter. „Kizárólag abban tudtunk megállapodni általánosságban, hogy a korrupció elleni harcban számíthatunk egymásra” – tette hozzá.

Így látta a találkozót az amerikai fél

Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megállapodtak abban, hogy együttműködnek a demokráciával, a korrupcióval és a beruházási légkörrel kapcsolatos aggályok orvoslásában – közölte Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője helyi idő szerint kedd este. Kifejtette, a felek több kérdést is megvitattak, tárgyaltak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban való együttműködésről, az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházás Partnerségről (TTIP), az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokról és az Egyesült Államok kormányának a magyarországi demokratikus fejleményekkel kapcsolatos aggályairól.

„Ugyancsak megvitatták az egyes jelenlegi és volt magyar hivatalos személyek új keletű beutazási tilalmát. Ezeket a tilalmakat a 7750-es elnöki proklamáció égisze alatt vezették be, amely felhatalmazást nyújt a vízum megtagadására olyan jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőktől, akik közhivatalnoki korrupció részesei” – fogalmazott a közlemény. A szóvivői kommüniké szerint a beutazási tilalmak „a magyar kormányon belüli korrupcióra vonatkozó hiteles információk sorára alapulnak”. Ezek az információk pedig több forrásból, így a (törvényesség felett őrködő) civil szervezetektől, a közérdekű bejelentőktől és a civil társadalmi csoportoktól hozzáférhetők, amelyek feladata a kormányzati átláthatóság fenntartása.