Horváth András szerint a NAV hosszú évek óta állam az államban, a miniszterelnök sem tudhatott rá befolyást gyakorolni. Hozzátette: a korrupcióval viszont magas szintű kormányzati szereplők érintettek.
Annyit lehet biztosan tudni, hogy az érintett amerikai cégek benne voltak abban a hálózatban, amely gabonát és olajos magvakat szerzett be fiktív adócsaló hálózatokból – szögezte le Horváth András, az áfabotrányt kirobbantó egykori adóellenőr. Horváth azt mondta: azért állt ki annak idején, hogy eljusson idáig az ügy. Szerinte óriási csapást kapott az állami és közigazgatási korrupció, de ettől még nem lehet győzelemről beszélni, mert nagy erők munkálkodnak azon, hogy ezt a korrupt rendszert fenntartsák.
A volt adóellenőr megkérte Orbán Viktort, hogy ne hagyja elveszni a jelentőségét ennek az ügynek, mert most nagyon sokan remélik, hogy valamit fordulni fog a világ és tisztulni fog az ország.
Horváth biztos benne, hogy ezek a korrupciós ügyek megtörténhettek a Fidesz, illetve Orbán tudta nélkül. Mint mondta, Orbánnak tulajdonképpen nincs befolyása az adóhivatalra 2010 óta. „Ha kért valamit a NAV-tól, nem teljesítették: a NAV állam volt az államban és ma is az. Gyakorlatilag kormányzati irányítás nélkül működött. Ez a korrupt rendszer így lett kiépítve hosszú évek alatt” – fejtette ki Horváth András.
Ettől persze a kormány is érintett, hiszen a kitiltásban kormányközeli személyek érintettek – mondta Horváth. Az Index cikkében említett Bunge Zrt. egyébként a híres zöld dossziéban is benne volt, „ami így most egy kicsit kinyílt”. A cég korrupcióval kapcsolatos megkeresése is „a legfelsőbb kormányzati szintekhez tartozó emberek közreműködésével valósult meg” – mondta Horváth. Két ismert személyről van szó, akik a politikai rendszer csúcsain állnak, de nem a miniszterelnök. Ő nem is láthat át mindent: azért van a Miniszterelnöki Hivatal, meg a tanácsadói – tette hozzá.
Horváth azt mondta: miután kilépett a NAV-tól, más cégek is megkeresték hasonló történetekkel, csak a rendkívül nagy adóbírságoktól tartva nem mertek kiállni a nyilvánosság elé. Például a NAV ki akarta iktatni egyes kedvezményezett cégek versenytársait: hivatali visszaélésekkel és törvénytelen végzésekkel. Tehát nem egyedi esetről van szó. „Vannak olyan, most is regnáló kollégák, és cégek, akik gondolkodnak azon, hogy kiállnak a sajtó elé” – tette hozzá. „Egy puskaporos hordón ül a kormány” – fogalmazott Horváth.
A Bunge-tól konkrétan kétmilliárd forintos kenőpénzt kértek, csak a cég ezt nem fizette ki, hanem helyette bejelentést tett a nagykövetségen – mondta a volt adóellenőr. A hasonló módon, más cégek által kifizetett kenőpénzek sorsáról azt mondta: valószínűleg alapítványokba, esetleg pártkasszákba, vagy Svájcba kerültek.
Egyébként Horváth nyilvánosságra hozta a meghallgatásáról készült néhány hónappal ezelőtti jegyzőkönyvet – szerinte André Goodfriend többek között erre hivatkozott, mint nyilvánosan elérhető bizonyíték: nyilván a szövegkörnyezetből rájött, hogy kik az érintett amerikai cégek. Egyébként ő senkivel nem beszélt a nagykövetségről, Goodfriendet is csak a tévéből ismeri – szögezte le.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Lehallgatási botrány a Tisza Pártnál, eltérő pártmérések és patrióta előretörés az Európai Parlamentben – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és Pulai András, a Publicus Intézet vezetője. Adásunkat hétfőn rögzítettük.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
