A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is tiltakozik a béren kívüli juttatások közterheinek tervezett emelése ellen. Mindkét szakszervezeti szövetség szerint az intézkedés leginkább az alacsony jövedelmű munkavállalókat sújtja majd.
A Liga Szakszervezetek tiltakozik a béren kívüli juttatások közterheinek jelentős mértékű emelése ellen, és az internetadó bevezetésének terve ellen – közölte a szervezet az MTI-vel szerdán. Mint írták, a kedden az Országgyűlés elé került adótörvény javaslatból kiolvasható, hogy a kormány szándéka szerint 2015-től 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedne többek között az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés közterhe.
A Liga Szakszervezetek szerint az intézkedés éppen azokat sújtaná a legjobban, akik a legjobban rászorulnak a támogatásra: a jellemzően kiskeresetű munkavállalókat, akik tisztességesen dolgoznak, de bérük nem elegendő arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle. A közlemény szerint amennyiben a munkáltatók közterhei a béren kívüli juttatások nyújtása által nőnének, nagy valószínűséggel a költségek áthárulnának a munkavállalókra, ez pedig gyakorlatilag jövedelemcsökkenést jelentene. A Liga azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza javaslatát, és továbbra is legalább a jelenlegi mértékben tegye lehetővé a munkáltatók számára munkavállalóik jólétének támogatását – írták.
A szervezet tiltakozik az internetadó bevezetésének terve ellen is, mert szerintük az csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és –elérés elvével. Azt kérik, hogy a kormány a saját korábbi véleményével összhangban álljon el az internetadó bevezetésének tervétől.
Tiltakozik a MOSZ is
A Liga Szakszervezetekhez hasonlóan a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is tiltakozik a béren kívüli juttatások (cafeteria) adóterhének „jelentős emelése” ellen, és arra kéri a kormányt, fontolja meg a javaslat visszavonását.
A MOSZ közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei – vagyis az adóbevételek – jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik.
A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a „dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést” ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.
A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be – fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót „kénytelenek fizetni”.
A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek – írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik – hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette – olvasható a közleményben.
Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik – ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén –, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni – olvasható a közleményben.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Svájci Néppárt azt szeretné elérni, hogy az ország lakossága 2050-ig ne haladja meg a 10 millió főt, miközben a vállalkozások és a szakszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a bevándorlási plafon munkaerőhiányt, exportkockázatokat és bérnyomást hozhat.
„Ha az erőszak, az égő utcák, a sérült mentőszolgálatosok és a félelem a háttérzajhoz tartoznak, akkor valami alapvetően nem stimmel” – jelentette ki a rendőrségi szakszervezet alelnöke.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Jó híreket kaptak a munkavállalók, 2026-tól még több pénz áll a házhoz.
Továbbra sincs megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, de nagy meglepetéseket már aligha tartogatnak a soron következő tárgyalási fordulók.
Több informális egyeztetés után sincs egyetértés a szakszervezetek és a munkáltatók között a kötelező legkisebb keresetek emeléséről.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
