Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezeti szövetségek

A Liga Szakszervezetek tiltakozik a béren kívüli juttatások közterheinek jelentős mértékű emelése ellen, és az internetadó bevezetésének terve ellen – közölte a szervezet az MTI-vel szerdán. Mint írták, a kedden az Országgyűlés elé került adótörvény javaslatból kiolvasható, hogy a kormány szándéka szerint 2015-től 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedne többek között az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya, az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés közterhe.  

A Liga Szakszervezetek szerint az intézkedés éppen azokat sújtaná a legjobban, akik a legjobban rászorulnak a támogatásra: a jellemzően kiskeresetű munkavállalókat, akik tisztességesen dolgoznak, de bérük nem elegendő arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle. A közlemény szerint amennyiben a munkáltatók közterhei a béren kívüli juttatások nyújtása által nőnének, nagy valószínűséggel a költségek áthárulnának a munkavállalókra, ez pedig gyakorlatilag jövedelemcsökkenést jelentene. A Liga azt kéri a kormánytól, hogy vonja vissza javaslatát, és továbbra is legalább a jelenlegi mértékben tegye lehetővé a munkáltatók számára munkavállalóik jólétének támogatását – írták.

A szervezet tiltakozik az internetadó bevezetésének terve ellen is, mert szerintük az csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és –elérés elvével. Azt kérik, hogy a kormány a saját korábbi véleményével összhangban álljon el az internetadó bevezetésének tervétől.

Tiltakozik a MOSZ is

A Liga Szakszervezetekhez hasonlóan a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is tiltakozik a béren kívüli juttatások (cafeteria) adóterhének „jelentős emelése” ellen, és arra kéri  a kormányt, fontolja meg a javaslat visszavonását.

A MOSZ közleményében hangsúlyozta, hogy az emelés várható előnyei – vagyis az adóbevételek – jelentősen elmaradnak a munkavállalókat érintő negatív hatástól. A közteher növelése különösen az alacsony jövedelmű rétegeket érintheti érzékenyen, mivel jövedelmük jelentős részét teszi ki; az Erzsébet-utalványt például nagyrészt az alapvető élelmiszerek megvásárlására költik. 

A Munkástanácsok azt is kéri, hogy a „dolgozók széles körét hátrányosan érintő intézkedést” ne vezessék be a munkavállalói érdekképviseletekkel való egyeztetés nélkül.

A kedden benyújtott adótörvény-tervezet szerint az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló törvényben a korábbi 14 százalék helyett a munkáltatói juttatásokra 27 százalékos terhet vezetnének be – fejti ki a szakszervezeti szövetség, hozzátéve: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például az önkéntes pénztári juttatások, vagy a SZÉP-kártya, vagy az Erzsébet-utalvány után a kifizetők a jelenlegi 35,7 százalék helyett 51,17 százalékos adót „kénytelenek fizetni”.

A tapasztalatok szerint ennek következménye az lehet, hogy a cafeteria-keretek 15 százalékkal csökkenhetnek – írja a szakszervezet. Ennél valamivel kisebb mértékben, de jócskán megdrágul a kereteken felüli juttatás adóterhe is: a mostani 51,17 százalék helyett 65,79 százalék lehet az adó. További változás, hogy a 2014-ban még 500 ezer forintos éves kedvezményes (de most megemelt adózású) keretet 450 ezer forintra csökkentik – hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.  

A beterjesztő a javaslatokat a munkavállalók képviselőivel előzetesen nem egyeztette, annak következményeit az érintettek jövedelmére és jövedelem különbségeire nem mérte fel, vagy, ha igen, a hatásvizsgálat eredményét az érdekképviseletekkel nem ismertette – olvasható a közleményben. 

Bár az adótörvények között vannak olyanok is, amelyek összességében a bérből élők jövedelmét növelhetik – ilyen a családi adóalap kedvezmény növelése 2 eltartott gyermek esetén –, de ennek forrását nem a béren kívüli juttatások megdrágítása útján kellett volna előteremteni – olvasható a közleményben.