Pislogni sem volt ideje a leköszönő amerikai vezetésnek: Szijjártó mindenki eszén túljárt
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Szijjártó Péter kínai látogatása hétfői programjait követően bejelentette: a Bank of China Magyarországról fogja szervezni térségi működését. A külgazdasági és külügyminiszter a Kínai Társadalomtudományi Akadémián előadást is tartott az EU előtt álló kihívásokról.
Budapesten nyitja meg még az idén közép- és kelet-európai regionális központját a Bank of China (BoC), az egyik legnagyobb kínai kereskedelmi bank – tájékoztatta az MTI-t Pekingben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői tárgyalásait követően. „A mai megállapodás azt jelenti, hogy a világ kilencedik legerősebb bankja, amely 1997-ben vetette meg a lábát régiónkban, még pontosabban hazánkban, Magyarországról fogja szervezni térségi működését. Ez komoly elismerés a magyar pénzügyi befektetői környezetnek” – állapította meg a tárcavezető.
Tien Kuo-li, a BoC elnöke a miniszterrel folytatott megbeszélésen megbeszélésen azt is hangsúlyozta, hogy a bank fontos – és egyre fontosabb – szerepet kíván szánni a kínai nemzeti valutának, vagyis a jüan nemzetközi használatának növelésére törekszenek. A jüan immár a második legnagyobb kereskedelemfinanszírozó pénzeszközzé vált a világkereskedelemben – erősítette meg az elnök.
Szijjártó Péter külön is kiemelte, hogy a BoC folyamatosan együttműködik a magyar Eximbankkal, s eddig összesen 70 millió euró közös hitellel támogatta a Wanhua Borsodchem beruházásait. Legújabban a Wanhua által benyújtott 40 millió eurós exportcélú beruházási hitel folyósítása van napirenden az Eximbank és a BoC segítségével. A miniszter úgy fogalmazott, a BoC és az Eximbank együttműködik több más beruházás finanszírozásában Magyarországon, s megemlítette a Huawei egyik újabb projektjét is.
Napirenden a Budapest-Belgrád vasútvonal
Szijjártó Péter a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságot is felkereste, amelynek vezetőivel a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről tárgyalt. Emlékeztetett: „a közelmúltban aláírtuk a háromoldalú, kínai-szerb-magyar munkacsoport ülésén azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében a kínai kormány jelenleg készíti azt az úgynevezett első megvalósíthatósági együttműködési tanulmányt, amely a kivitelezési és pénzügyi finanszírozási feltételeket tartalmazza”.
Az is elhangzott – mondta a miniszter –, hogy a Kína és a 16 közép- és kelet-európai ország idén Belgrádban megrendezendő csúcsértekezletére újabb megállapodást készítenek elő, amely magyar-kínai-szerb kormányközi megállapodásként újabb fázisába juttatja a vasúti projekt előkészítését. A kérdésre, hogy vajon Magyarországnak vannak-e feltételei a vasúti projekt megvalósításával kapcsolatban, a miniszter közölte: „van egy aláírt megállapodásuk arról, hogy egy olyan kétvágányú vasútvonal megépítéséből vállalunk részt, amelyen 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A mi álláspontunk szerint ehhez egy a piacinál kedvezőbb feltételekkel rendelkező hitelkonstrukcióra van szükség. Ez az együttműködésnek egy nagyon fontos feltétele” – tette hozzá.
Az EU kihívásairól is értekezett Szijjártó
A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn népes közönség előtt előadást tartott a Kínai Társadalomtudományi Akadémián, ahol az Európai Unió előtt álló kihívásokról és arról beszélt, hogy véleménye szerint mire van szüksége Európának ahhoz, hogy erős maradhasson. Úgy fogalmazott, „Európának vissza kell adnia a munka és a család megbecsülését”, vissza kell térnie a felelősségteljes és fegyelmezett költségvetési politikához, és meg kell állítani az államadósságok növekedését. A miniszter szerint Európa akkor lehet erős, ha fel tudja építeni a szoros partneri együttműködést a világ gyorsan fejlődő régióival, ami feltételezi az Európa és Kína közötti kapcsolatrendszer szorosabbá válását is.
Európa sikerének feltétele, folytatta előadásában Szijjártó Péter, ha az egyoldalú energiafüggőségét tudja csökkenteni. Hozzátette, ebből a szempontból a közép-európai Észak-Dél irányú gázvezetékrendszer létrehozása „kritikus fontosságú”. Mint mondta, arra van szükség, hogy az EU sorolja prioritásai közé a cseppfolyósított földgázt visszagázosító terminálok építését. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a Déli Áramlat megépítése Magyarország álláspontja szerint útvonal-diverzifikációt jelent, s végső soron növeli Európa energiaellátásának biztonságát. A tárcavezető előadásában azt is hangsúlyozta, az unió akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok, erős tagok alkotják.
Szijjártó Péter a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben megnyitotta a Kodály-szakkönyvtárat, amely a kulturális együttműködés újabb lépcsője, s mint ilyen a két ország közötti kapcsolatokat segíti. A szakkönyvtár elsősorban a magyar zenei oktatás módszereihez nyújt hasznos irodalmat.
A külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítójának azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon politikai pártok és a média számon kérték távolmaradását az Országgyűlés Külügyi Bizottságának hétfői meghallgatásáról, azt mondta: „egy előre egyeztetett időpontban, a kínai külügyminiszter meghívására jöttem Kínába, hogy tárgyaljunk”. Hozzátette: „a múlt héten jeleztem a bizottság elnökének, hogy hétfőn és kedden Pekingben leszek, s a szerdai napon szívesen a rendelkezésükre állok, de a Külülgyi Bizottság válasza az volt, hogy akkor inkább hétfőn egy államtitkár képviseljen. És ez meg is történt” – fogalmazott a tárcavezető Pekingben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden folytatja hivatalos programját Pekingben, ahol találkozik vendéglátójával, Vang Ji külügyminiszterrel.