Magyarország továbbra is elkötelezett a NATO és az EU iránt, csak él a tagság adta jogaival – jelentette ki Navracsics Tibor. A tárcavezető szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tevékenységi körének bővülése segíti a nemzeti érdekérvényesítést.
Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak – mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. A miniszter szerint a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre”, amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium.
Navracsics Tibor az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival.
A szomszédságpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a visegrádi csoport, a V4-ek jelentős és sikeres együttműködés. Időnként vannak vitáik, és nem mindig tud a négy ország közös álláspontot kialakítani, hiszen vannak különbségek közöttük, de a V4 az egyik legsikeresebb európai regionális együttműködés – vélekedett. Hozzátette: érdemes azzal foglalkozni, hogy Horvátországot és Szlovéniát felvegyék a csoportba.
A nemzetpolitikáról beszélve pedig azt mondta a miniszter, hogy továbbra is „ugyanolyan elkötelezettek vagyunk” a határon túli magyarok létfeltételeinek, jogainak biztosítása mellett. A helyzet azonban ma rosszabb, mint korábban, mert a térségben, egy szomszédos országban háború dúl, és az ukrán helyzet nem a konszolidálódás felé halad – közölte.
Navracsics Tibor úgy látja, a minisztérium nevének és portfóliójának gyarapodása olyan tevékenységbővülést jelent, amely szélesebb eszköztárral és szélesebb lehetőségekkel szolgálja az alapvető célt: a nemzeti érdekérvényesítést. 1990 óta még sosem volt ennyire erős a tárca, mint most. A külügyminiszter úgy gondolja: a KKM nagyon erős koordinációs minisztérium, költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium. Mindez azt szolgálja, hogy Magyarországot képviselje külföldön, belföldön pedig megteremtse a lehetőségét a külképviseletek hatékony munkájának.
A tárcavezető hangsúlyozta: a KKM olyan diplomáciai szolgálatot lát el, amely a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletét teszi lehetővé. Ezért bővült a minisztérium portfóliója a kulturális diplomáciával, mert a kultúrán keresztül Magyarország sok helyen meg tud jelenni a világban. „Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni” – jelentette ki. Megjegyezte: a másik nagy terület, amely a tárcához került, a külgazdaság, hiszen úgy tűnik, „a 21. század diplomáciája a külgazdaság diplomáciája lesz”. Mint mondta, a diplomácia is a közigazgatás része, a külszolgálat a közszolgálat része. Ahogyan a belföldi közigazgatás alapvető feladata a nemzet javának szolgálata, úgy a külszolgálat egyik alapvető célja is ez – mondta.
Navracsics Tibor szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők „Magyarország külföldön”, tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó, ugyanis ők ismerik a legjobban az adott országot – mondta. A miniszter ismertette a külképviseleti rendszer változásait is, és azt emelte ki, hogy „az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren”.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
A lengyel külső hírszerzés vezetője szerint Moszkva a katonai kudarcok miatt újabb provokációkkal tesztelheti a NATO-t, különösen a balti államok térségében.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
A Külügyminisztérium 37 misszióvezetőt rendel haza – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Sokaknak még 100 napnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy kimondják: nem erre szavaztunk április 12-én.
A siíta vallás követői a kánikula ellenére felvonultak egy tizennégy évszázaddal ezelőtti csata emlékére.
