Magyarország továbbra is elkötelezett a NATO és az EU iránt, csak él a tagság adta jogaival – jelentette ki Navracsics Tibor. A tárcavezető szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tevékenységi körének bővülése segíti a nemzeti érdekérvényesítést.
Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) neve és portfóliója megváltozott, a magyar külpolitika céljai nem változtak – mondta Navracsics Tibor tárcavezető a külképviselet-vezetői értekezleten hétfőn Budapesten. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a külpolitika három alappontja továbbra is az euroatlanti elkötelezettség, a közép-európai szomszédságpolitika, valamint a nemzetpolitikai elkötelezettség. A miniszter szerint a változások következtében „egy nagyon erős tárca jött létre”, amely költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium.
Navracsics Tibor az euroatlanti elkötelezettséggel kapcsolatban kijelentette: nem igaz, hogy Magyarország kisebb mértékben lenne elkötelezett a NATO és az EU iránt, mint korábban, csak arról van szó, hogy Magyarország él a tagság adta jogaival.
A szomszédságpolitikával kapcsolatban azt mondta, hogy a visegrádi csoport, a V4-ek jelentős és sikeres együttműködés. Időnként vannak vitáik, és nem mindig tud a négy ország közös álláspontot kialakítani, hiszen vannak különbségek közöttük, de a V4 az egyik legsikeresebb európai regionális együttműködés – vélekedett. Hozzátette: érdemes azzal foglalkozni, hogy Horvátországot és Szlovéniát felvegyék a csoportba.
A nemzetpolitikáról beszélve pedig azt mondta a miniszter, hogy továbbra is „ugyanolyan elkötelezettek vagyunk” a határon túli magyarok létfeltételeinek, jogainak biztosítása mellett. A helyzet azonban ma rosszabb, mint korábban, mert a térségben, egy szomszédos országban háború dúl, és az ukrán helyzet nem a konszolidálódás felé halad – közölte.
Navracsics Tibor úgy látja, a minisztérium nevének és portfóliójának gyarapodása olyan tevékenységbővülést jelent, amely szélesebb eszköztárral és szélesebb lehetőségekkel szolgálja az alapvető célt: a nemzeti érdekérvényesítést. 1990 óta még sosem volt ennyire erős a tárca, mint most. A külügyminiszter úgy gondolja: a KKM nagyon erős koordinációs minisztérium, költségvetési lehetőségeit és intézményrendszerét tekintve is az egyik legerősebb minisztérium. Mindez azt szolgálja, hogy Magyarországot képviselje külföldön, belföldön pedig megteremtse a lehetőségét a külképviseletek hatékony munkájának.
A tárcavezető hangsúlyozta: a KKM olyan diplomáciai szolgálatot lát el, amely a magyar érdekek leghatékonyabb külföldi képviseletét teszi lehetővé. Ezért bővült a minisztérium portfóliója a kulturális diplomáciával, mert a kultúrán keresztül Magyarország sok helyen meg tud jelenni a világban. „Jó kulturális diplomáciával piacokat lehet megnyitni” – jelentette ki. Megjegyezte: a másik nagy terület, amely a tárcához került, a külgazdaság, hiszen úgy tűnik, „a 21. század diplomáciája a külgazdaság diplomáciája lesz”. Mint mondta, a diplomácia is a közigazgatás része, a külszolgálat a közszolgálat része. Ahogyan a belföldi közigazgatás alapvető feladata a nemzet javának szolgálata, úgy a külszolgálat egyik alapvető célja is ez – mondta.
Navracsics Tibor szerint a nagyköveteken múlik Magyarország képviselete: ők „Magyarország külföldön”, tőlük függ, hogy milyen kép alakul ki az országról. A jövőben a nagyköveteknek kell eldönteniük, hogy meg kell-e szólalniuk egy adott ügyben, ha Magyarországról van szó, ugyanis ők ismerik a legjobban az adott országot – mondta. A miniszter ismertette a külképviseleti rendszer változásait is, és azt emelte ki, hogy „az EU-n kívüli világban van még mit fejleszteni a külképviseleti rendszeren”.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Valamit már tudni vélnek Ukrajnában.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
„Ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.”
Mark Rutte beszámolója szerint Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO több európai tagállamával szemben.
A biztonságpolitikai szakértő figyelmeztet: nem véletlen a sorozatos kiszivárogtatás, külföldi titkosszolgálati művelet állhat a háttérben.
„Már most is látható, hogy az energiaválság elhúzódó lesz” – mondta az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Kiss Zsot azt állítja, a Tisza Párt több kihívóját is lefizette Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsodban-Abaúj-Zemplén vármegyében.
