L. Simon László hangsúlyozta, hogy a Lánchíd utcában a felújítással egy új rendezvénytér is létrejött, amelynek célja, hogy a Budavári Palota felújításának idejére és utána is képes legyen a palota belső tereinek és udvarainak kiváltására, amely kulturális és gasztronómiai élményeket nyújthat a közönségnek a forgalom hétvégi kizárásával. Az utca csaknem 5000 folyóméter járdaszegélyt, 7000 négyzetméter bazalt kockakő burkolatot, korszerű közműveket és közvilágítást, új villamosmegállókat és zöldterületeket kapott.
Tarlós István főpolgármester arról beszélt, hogy a 2010-ben elindult gondolkodásmód folytatásával időről időre élhetőbb és szerethetőbb várossá válik Budapest. Úgy vélte: építészeti, városépítési szempontból a kiegyezés után élte virágkorát a főváros, később viszont nagyon kevés történt. 2010 óta nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek, a gyalogos utcák, a belváros mellett a külső kerületek is fejlődnek – tette hozzá, megjegyezve: Budapest fejlesztési koncepciója ma már „nem mesekönyv”, hanem komoly műszaki gondolkodás terméke. A főpolgármester ennek egyik bizonyítékaként hivatkozott a Várkert Bazárra és környékére, ahol élhető közösségi tér jött létre. Kitért arra: a vári gépkocsiforgalom csökkentése továbbra is cél, emellett folyamatban van 21 környezetbarát, elektromos autóbusz beszerzése is.
Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), az I. kerület polgármestere egy sebhelyhez hasonlította a Várkert Bazárt, ami eddig elcsúfította Budát. Felidézte, hogy a felújítással nagy volumenű, összetett munkára vállalkoztak. Kifejtette, hogy a beruházás nem ér véget, hátra van az Lánchíd utca és a Clark Ádám tér összekapcsolása, a Döbrentei és a Szarvas tér befejezése. A polgármester a hagyomány és megújulás fontosságát hangsúlyozta, szavai szerint „megőrizve kell meghaladni és meghaladva kell megőrizni emlékeinket”.