„Kérlek írd le az érzéseket, melyek kavarogtak benned akkor, amikor Orbán sajtósának azt mondtad: »lefejellek, te pöcs«!
Először is nem azt mondtam, hogy »lefejellek, te pöcs«! Havasi Albert lökdösődött, a kolléga pedig megkérte, többet ne lökdösődjön. Havasi visszakérdezett, hogy miért, akkor mi lesz? Válaszoltam, hogy lefejelünk. A kolléga ismét kérdezett, hogy miért csinálod ezt, erre mondtam, hogy mert egy pöcs.
Az érzésről annyit, hogy 5 nap kemény meló után, ami Tusványost jellemzi, nagyon nem hiányzik, hogy valaki gátoljon a munkámban. Mert Havasi ezt tette. Én nem akartam beülni a miniszterelnök mellé, az autó útját sem álltam el, és a kollégák sem. Teljesen értelmetlen volt, amit Havasi tett.
De miért éppen pöcs?
Azért pöcs, mert ez dobta a gép elsőre. Úgy látszik, Havasinak ezt dobja.
Gondoltad volna, hogy valaha a magyar kormány közleményébe, onnan pedig az MTI hírfolyamába bekerül a »pöcs« kifejezés, méghozzá épp neked köszönhetően?
Örülök, hogy a Google-ben is megjelent a pöcs szó, már nem csak az értelmező és szinonima szótárakban, hanem újságcikkekben, miniszterelnöki közleményekben is.
Nem kis hírnév szakadt rád az eset óta. Hogyan birkózol meg vele?
Ilyen hírnévre nem számítottam, idegesítő is, mert ha nem kapcsolom ki a Facebookot, akkor nem tudok a gyerekünkkel foglalkozni. Szerencsére jókívánságok érkeznek.
Az egyik kedvencem itt is van: »láccik Udvarhelyi vagy, Csíkban azt mondták volna, „kiontom a beledet, TÁÁÁÁ”«.”