Brenzovics: Senkit nem küldtek Kelet-Ukrajnába akarata ellenére

Navracsics Tiborral tárgyalt szerdán Budapesten Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, aki a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese is. Navracsics kiállt az egységes Ukrajna mellett, ugyanakkor hangoztatta, hogy kisebbségi jogok sérülnek Ukrajnában. Most azt várják, hogy Porosenko betartsa ígéretét a magyarság jogainak tiszteletben tartásától, és a helyzet stabilizálódása után végrehajtsa ezt a megállapodást.

Brenzovics elmondta: a Kárpátaljai Megyei Tanács állásfoglalást fogadott el és küldött el az ország vezetőinek arról, hogy a március óta Ukrajna keleti részén lévő kárpátaljai zászlóaljat küldjék haza, hogy pihenhessenek a katonák, de ez eddig még nem történt meg. Ebben a zászlóaljban 250 hivatásos katona van, közülük öten meghaltak, az áldozatok egyike magyar származású volt – mondta.

Arról beszélt, hogy voltak ugyan behívások, amikor bizonyos speciális katonai szakmával rendelkező tartalékosakat hívtak be és küldtek keletre, de nem tudnak arról, hogy bárkit akarata ellenére vittek volna el, hozzájuk senki sem fordult segítségért ilyen ügyben. Véleménye szerint olyan embert, aki kiképzetlen, nincs megfelelően felszerelve, nem visznek el. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: ha egy magyar állampolgárt vagy a magyar kisebbséghez tartozó más állampolgárságú embert meg kell védeni, megteszik a szükséges lépéseket.

A nemzetiségi jogokkal kapcsolatban Brenzovics azt mondta: jelenleg a korábbi nyelvtörvény van érvényben. Létrejött ugyan egy bizottság az új nyelvtörvénytervezet kidolgozására, de nem jutott előre a munkájában, ami „nem is baj”, mivel a jelenlegi jogszabály megfelel a magyarság elvárásainak – mondta.

A KMKSZ elnöke kijelentette: Ukrajnában új parlamenti választásra van szükség, olyan parlament kell, amely tükrözi a jelenlegi társadalmi igényeket. Ha lesznek egyéni körzetek, elvárják, hogy legyen köztük olyan, ahol a magyarság többségben van, ha nem, akkor másfajta megoldásra van szükség, hogy biztosítsák a magyarság és más kisebbségek parlamenti képviseletét – magyarázta.

A készülő ukrán alkotmánymódosítás azonban a jelenleginél jóval kisebb lehetőséget biztosítana a kisebbségi nyelvek regionális használatára – mondta az MTI-nek Gajdos István, az egyetlen magyar képviselő az ukrán parlamentben.nyugtalanítónak nevezte, hogy a tervezet szerint nem állami szinten, hanem a helyi önkormányzatok szintjén hoznának döntést a kisebbségi nyelvek különleges jogállásának biztosításáról az érintett közigazgatási egységekben. „Ezzel pedig eltörölnék az ezen nyelvek számára a jelenlegi törvényi szabályozás alapján szavatolt jogállást, megfosztva az érintett kisebbségeket a vele járó jogoktól” – húzta alá Gajdos István.

Rámutatott arra, hogy az említett javaslat valójában azon küszöb komoly mértékű emelését jelentené, amely esetében speciális jogállást kapnának a kisebbségi nyelvek. „Jelenleg automatikusan regionális státust élveznek az adott közigazgatási egységeken belül azon kisebbségek nyelvei, amelyek tagjainak számaránya eléri a 10 százalékot a lakosság teljes lélekszámához viszonyítva. Amennyiben viszont elfogadnák a tervezett módosítást, akkor ténylegesen 50 százalékra emelkedne ez a küszöb, hiszen minden valószínűség szerint csak azok a képviselőtestületek döntenének e nyelvek speciális jogállásának megadásáról, amelyekben az adott kisebbségek képviselői vannak többségben, illetve értelemszerűen e kisebbségek tagjai teszik ki a lakosság túlnyomó részét az érintett közigazgatási egységekben” - fejtette ki.

Leszögezte, hogy semmiképpen nem szabad szűkíteni a kisebbségek jogait, ezt tiltja a hatályos alkotmány is. „Ezért is készítettem elő módosításokat a tervezethez, és ezeket már be is terjesztettem a parlament elé” - közölte Gajdos István.