Néhány angolszász országgal kötött lehallgatás-ellenes egyezményt az USA, rajtuk kívül azonban csaknem az egész világot megfigyelte. 193 ország szerepel ugyanis azon a listán, amelyet Edward Snowden szivárogtatott ki és amely azon országokat tartalmazza, amelyek lehallgatására az NSA engedélyt kapott. Nem csak országokat, de olyan nemzetközi szervezeteket is lehallgathatott az NSA, mint az EU, a Világbank, az IMF, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Washington Post cikke szerint 193 ország szerepelt az NSA megfigyelési listáján: gyakorlatilag majdnem az egész világ. Az Amerikai Egyesült Államok Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Nagy-Britanniával kötött olyan egyezményt, amely a lehallgatást kizárja. Ezen kívül azonban az Edward Snowden által kiszivárogtatott lista alapján úgy tűnik, Amerika tényleg majdnem az egész világot megfigyelheti, legalábbis az NSA-nek volt engedélye rá. Nem csak országok, de nagy nemzetközi szervezetek is szerepelnek a listán: például a Világbank, az IMF, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy épp az EU.
A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.
Nagy valószínűséggel tehát a listán Magyarország is rajta van, így az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban – bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni – lejárt a mandátuma.
Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
