Néhány angolszász országgal kötött lehallgatás-ellenes egyezményt az USA, rajtuk kívül azonban csaknem az egész világot megfigyelte. 193 ország szerepel ugyanis azon a listán, amelyet Edward Snowden szivárogtatott ki és amely azon országokat tartalmazza, amelyek lehallgatására az NSA engedélyt kapott. Nem csak országokat, de olyan nemzetközi szervezeteket is lehallgathatott az NSA, mint az EU, a Világbank, az IMF, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Washington Post cikke szerint 193 ország szerepelt az NSA megfigyelési listáján: gyakorlatilag majdnem az egész világ. Az Amerikai Egyesült Államok Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Nagy-Britanniával kötött olyan egyezményt, amely a lehallgatást kizárja. Ezen kívül azonban az Edward Snowden által kiszivárogtatott lista alapján úgy tűnik, Amerika tényleg majdnem az egész világot megfigyelheti, legalábbis az NSA-nek volt engedélye rá. Nem csak országok, de nagy nemzetközi szervezetek is szerepelnek a listán: például a Világbank, az IMF, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy épp az EU.
A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.
Nagy valószínűséggel tehát a listán Magyarország is rajta van, így az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban – bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni – lejárt a mandátuma.
Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
„Könnyen lehet, hogy egy meghangszerelt titkosszolgálati akció keretében állt elő ez a helyzet” – jelentette ki a külügyminiszter.
Az orosz erők további előrenyomulása az elmúlt hónapok legnagyobb kudarca lenne a háború sújtotta ország számára.
