Néhány angolszász országgal kötött lehallgatás-ellenes egyezményt az USA, rajtuk kívül azonban csaknem az egész világot megfigyelte. 193 ország szerepel ugyanis azon a listán, amelyet Edward Snowden szivárogtatott ki és amely azon országokat tartalmazza, amelyek lehallgatására az NSA engedélyt kapott. Nem csak országokat, de olyan nemzetközi szervezeteket is lehallgathatott az NSA, mint az EU, a Világbank, az IMF, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
A Washington Post cikke szerint 193 ország szerepelt az NSA megfigyelési listáján: gyakorlatilag majdnem az egész világ. Az Amerikai Egyesült Államok Kanadával, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Nagy-Britanniával kötött olyan egyezményt, amely a lehallgatást kizárja. Ezen kívül azonban az Edward Snowden által kiszivárogtatott lista alapján úgy tűnik, Amerika tényleg majdnem az egész világot megfigyelheti, legalábbis az NSA-nek volt engedélye rá. Nem csak országok, de nagy nemzetközi szervezetek is szerepelnek a listán: például a Világbank, az IMF, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, vagy épp az EU.
A külföldi hírszerzést felügyelő bíróság (FISC) által kiadott, egy évre szóló jogi felhatalmazás nem azt jelenti, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség folyamatosan megfigyelte volna ezeket az országokat vagy nemzetközi szervezeteket, mindössze annyit, hogy megvolt rá a jogi lehetősége.
Nagy valószínűséggel tehát a listán Magyarország is rajta van, így az üggyel a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke felidézte, az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottsága foglalkozott ezzel az üggyel. A testületnek azonban – bár nem sikerült teljes körű vizsgálatot elvégezni – lejárt a mandátuma.
Az MSZP-s politikus szerint a parlamentnek döntenie kell arról, hogy a megkezdett munkát ismét egy külön vizsgálóbizottság folytatja majd, illetve ezzel összefüggésben mi lesz a teendője a nemzetbiztonsági bizottságnak.
Az Országgyűlés tavaly december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja: megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság tagjai januártól márciusig tartó munkájuk során több embert, köztük a titkosszolgálatok vezetőit, minisztereket is meghallgattak, több nagykövettől írásban kaptak tájékoztatást.
Miközben az Egyesült Államok kiszállt a háború finanszírozásából, Ukrajnában korrupciós válság van, eközben az EU továbbra is a háború finanszírozója akar lenni – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője.
Brüsszel egyértelművé tette, hogy szerepet kíván játszani minden békemegállapodásban, de az amerikaiak újra és újra félre tolják őket. g
Kellemetlen meglepetés.
A Nemzetközi Valutaalap felszólította világ húsz legnagyobb gazdaságát a kereskedelmi akadályok közös lebontására, valamint átlátható és egyértelmű kereskedelmi ütemtervek kidolgozására.
Csak tavaly több mint száz ember halt meg a kábítószerhez kapcsolódó bűncselekményekben Franciaországban. Bekeményítenének.
A legfőbb hajtóerő jelenleg a magas alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tart.
Évek óta zajlik a csörte a Fradi elnöke és a paksiak vezetőedzője között.
Amerikai források szerint Dan Driscoll Trump béketervének átadásakor „agresszív időkeretet” jelölt ki Kijevnek az oroszokkal kötendő megállapodásra.
