Felvilágosította a Fidesz Magyar Pétert: elbújhat a tiszás szégyenében
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
Csak kém- és terrorgyanús emberekről jelentett a rendszerváltás előtt – állítja Tasnádi László napokban kinevezett rendészeti államtitkár, aki éppen ezért úgy véli, nincs miért lemondania. Az államtitkár elmondta: Orbán Viktor előtt is ismert korábbi életpályája. A Fidesz a Tasnádi-ügyre úgy reagált: illik tiszteletben tartani Pintér Sándor döntését.
Csak kém- és terrorgyanús emberekről jelentettem a rendszerváltás előtt – mondta Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) rendészeti államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol kijelentette: semmilyen feladata nem volt Nagy Imre 1989-es újratemetésével kapcsolatban.
„Nem mondok le, mert nincs miért” – közölte a néhány napja kinevezett államtitkár, akiről a HVG azt írta, hogy a BM III-as főcsoportfőnökségébe tagozódó III/II-2 alosztályon tevékenykedett századosként. A rendészeti államtitkár újságírók előtt jelezte, egész életpályája nyilvános, amelyet egyébként a sajtótájékoztatón be is mutatott, és kérdésre elmondta, az Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter előtt is ismert.
Kifejtette, hogy az említett III/II-2 alosztályon kém-, majd terrorelhárítással foglalkozott, amely a rendszerváltás idején beolvadt az újjáalakuló Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a terrorelhárítási igazgatóságon dolgozott. Később a hírszerzésre került, ahol a terrorfelderítő osztályon végzett munkát – ismertette. „Tehát kijelentem, hogy senkiről nem jelentettem semmit. Én a kém- és terrorgyanús személyekről jelentettem az akkori vezetésnek” – közölte Tasnádi László.
Felelevenítette későbbi pályáját is, amelynek során a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatánál tevékenykedett, majd 2000-ben az adóhatósághoz került, ezt követően Pintér Sándorral dolgozott, akinek 2010-es belügyminiszteri kinevezése után kabinetfőnöke lett, ebben a ciklusban pedig rendészeti államtitkárrá nevezték ki. „Úgy látszik, a kinevezésem rémületet keltett” – fogalmazott, megjegyezve – utalva az úgynevezett „vecsési számlagyár” ügyére –, reméli, hogy nem azért, mert 2002-ben „jól végeztük a munkánkat”, és ez „nem tetszett valakinek”.
Arra a kérdésre, hogy Nagy Imre mártír miniszterelnök 1989-es újratemetésével kapcsolatban mi volt a dolga, azt válaszolta: semmi. Arra, hogy aznap, 1989. június 16-án jelentettek-e neki, szintén nemmel válaszolt, úgy fogalmazva, „ez egy marhaság, nekem ilyen feladatom nem volt soha”. „A kémelhárítás ma is, akkor is, és a jövőben is ügynökökkel dolgozik. A terrorelhárítás szintén. Tehát az, hogy nekem ügynököm volt, az egy természetes dolog” – mondta Tasnádi László. „Nem volt mérlegelnivalóm, mert nincsenek bűneim” – jelentette ki az államtitkár az esetleges lemondásának mérlegelését firtató kérdésre, megjegyezve, hogy egyébként erről csak Pintér Sándor dönthet.
Fidesz: Tiszteletben kell tartani Pintér döntését
Szakmai és nem politikai munkát végez Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója pénteken, egy más témában tartott sajtótájékoztatón. A kormánypárti politikus leszögezte: Tasnádi László régen is a rendvédelemben dolgozott és most is ezt teszi. Jelezte: az államtitkár a korábbi ciklusban is a belügyminiszter egyik közvetlen munkatársaként teljesített szolgálatot, éppen ezért ha Pintér Sándor a saját munkájának segítése érdekében így döntött, akkor nyilvánvalóan ezt átgondolta, „ekképpen illik tiszteletben tartani.”
Kocsis Máté megjegyezte azt is: Tasnádi László életrajza a korábbi években is ismert lehetett mindenki számára, tehát nem érhetett meglepetésként senkit.
III/II-2
A HVG hetilap június 19-ei számában azt írta, hogy Tasnádi László a Belügyminisztérium III-as főcsoportfőnökségébe tagozódó III/II-2 alosztályon tevékenykedett századosként. A HVG hivatkozik a Heti Válasz egyik 2009-ben megjelent cikkére, amely szerint Tasnádi László több ügynökkel is kapcsolatban állt Nagy Imre kivégzett miniszterelnök 1989-es újratemetésén.