Bombaüzlet: kiderült, ki lehet a migránsbiznisz első milliárdosa
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
Navracsics Tibor már 2012-ben levelet írt a norvég külügyminiszternek a Norvég Alap pályázati pénzeinek elosztása miatt. Azt kifogásolta, hogy a pályázat második fordulójából az Ökotárson kívül minden más szervezetet kizártak a második fordulóból. Ezek jórészt állami tulajdonú, vagy kormányközeli szervezetek voltak: például a Századvég, vagy a Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány.
Nem előzmény nélküli Lázár János harca a norvégokkal. Az Origo azt írja, hogy a Norvég Alap pénzeinek elosztását már 2012-ben kifogásolta Navracsics Tibor a norvég külügyminiszternek írt levelében. Navracsics az Alap támogatásainak leállítását kérte, arra hivatkozva, hogy a pénzek elosztásában részt vevő Ökotárs Alapítvány az LMP-hez köthető.
Az Origo úgy tudja, hogy a kormány már ekkor szorgalmazta, hogy a Norvég Alap ismételje meg a pályázatot, mert az Ökotárson kívül a többi pályázó szervezetet kizárták a második fordulóból. A többi pályázó közt több állami tulajdonú, vagy a kormányhoz kötődő szervezet volt. Pályázott többek között a Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Keresztény Értelmiségiek Szövetségével és más szervezetekkel partnerségben, valamint az állami tulajdonú Fogyatékos Személyek Egyenlőségéért Közalapítvány. A pályázaton visszautasított, szintén állami tulajdonban álló VÁTI viszont azt közölte a portállal: ugyan az elutasító döntést nem indokolták meg, de a pályázati folyamat nem különbözött más pályázatoktól.
Azt már korábban kiderítette az Index, hogy a Századvég is pályázott a norvég pénzek elosztására, de nem találtatott elég függetlennek, így már az első körben kiesett.
Navracsics norvég külügyminiszternek írt leveléből kiderül, hogy a pályázati kiválasztás folyamata miatt az egyik elutasított pályázó szervezet tett panaszt nála: eszerint a pályázat átláthatatlan volt és a folyamat lezárásáról csak egy „szűkszavú, mindenféle szakmai indokot nélkülöző” e-mailből értesült a pályázó. A kormány az Origo kérdésére nem árulta el, melyik szervezet tett panaszt, Navracsics mindenesetre azt írta a norvég külügyminiszternek, hogy a kritikát megalapozottnak találta. Azt kérte a norvég külügytől, hogy indítsanak közös vizsgálatot az ügyben.
Az Origo szerint ezen a levélen kívül a magyar és a norvég kormány között több levélváltás és személyes találkozó során is szóba került a Norvég Alap pénzeinek elosztása.
Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár az Origo-nak azt mondta: „Az első fordulóban még pályázati anyagot sem kellett beadniuk a jelentkezőknek, tehát csak a szervezetek neve alapján született meg a döntés.” Hozzátette: olyan esetről is tud, hogy egy szervezet visszakérdezett, miért nem került fel a szűkített listára, mire azt a választ kapta, hogy azért, mert csak nem rég alakult. Latorcai szerint azonban a szervezet – amelynek pontos kilétét nem árulta el – már évtizedek óta változatlan formában tevékenykedett.
A Norvég Nagykövetség részéről azt közölték: a pályázat megfelelt a két ország között kötött egyezményben meghatározott szabályoknak.