Gauck: Közös feladat a kommunista múlt feltárása

A kommunista diktatúrától évtizedeken át szenvedő országok közös és különleges feladatának nevezte a múlt feltárását a német államfő hétfőn Budapesten. Joachim Gauck, aki a Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök újratemetésének huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett budapesti megemlékezéseken vesz részt, a Terror Háza Múzeumban Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt erősítette meg, hogy a két ország együttműködik a kommunizmus áldozatainak számbavételében. Utalt arra, hogy a megállapodás bejelentése fontos része budapesti látogatásának.

A német államfő – akit a kommunista diktatúra felszámolásában vezető szerepet játszó több egykori keletnémet ellenzéki is elkísért a magyar fővárosba – nyilatkozatában a demokrácia, a jogállam védelméért állandó éberségre intett, és hangsúlyozta a terror minden formája elleni fellépés szükségességét. Gauck sikert kívánt a megállapodásban foglaltak megvalósításához. Emlékeztetett arra, hogy korábban a nemzetiszocialista bűnök feltárásáért hasonló adatbázisokat hoztak létre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a túlélők iránt is erkölcsi kötelezettség a történelem sötét fejezeteinek feltárása.

Joachim Gauck hangsúlyozta, hogy a demokrácia építményét ma is sok veszély fenyegeti Európában és szerte a világon. Úgy értékelte, hogy a „vörös és barna” fenyegetés mellett más fenyegetések is léteznek. Az egykor a kommunista diktatúrától szenvedő országok különleges feladatának nevezte, hogy felhívják a figyelmet a veszélyekre.

Az egykori NDK-ból származó, pályáját evangélikus lelkészként kezdő német szövetségi elnök figyelmeztetett arra is, hogy nem csak a terror képes a társadalom alapjainak aláásására. Emlékeztetett arra, hogy a nyílt terrort sok esetben hatalmi visszaélés, „állami gőg” követte, azaz – mint fogalmazott – terror nélkül is létezhet elnyomás. „Az egykori hóhérok, a korábbi felelősök kesztyűt váltanak, a kezük többé már nem véres” – jelentette ki Gauck, utalva arra, hogy a társadalomra azonban továbbra is veszélyt jelentenek, és az éberséget ezzel kapcsolatban is elengedhetetlennek nevezte.

A német államfő a visegrádi négyek – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – elnökével közösen emlékezik meg a 25 évvel ezelőtti békés forradalom kulcsfontosságú eseményeiről. Ennek keretében az államfők június elején Varsóban, most pedig Budapesten találkoztak, októberben Lipcsében, novemberben Pozsonyban és Prágában tartanak közös emlékezést. Az „időutazással” kapcsolatban Gauck emlékeztetett: Európa keleti fele kétféle diktatúrától szenvedett. A hétfőn ismertetett, Adjunk nevet az áldozatoknak! elnevezéssel kötött megállapodás megvalósításában a Terror Háza Múzeum mellett német részről az egyik egykori kelet-berlini Stasi-börtön helyén működő emlékhely, a Gedenkstätte Berlin-Hohenschönhausen vesz részt.

A Joachim Gauck által külön is méltatott emlékhely és egyben múzeum igazgatója, Hubertus Knabe a kommunista múlt, a diktatúra feltárását közös német-magyar feladatnak nevezte, ugyanakkor más európai országokat is csatlakozásra szólított fel. A történész Hubertus Knabe ebből kiindulva az áldozatok méltóságának helyreállításáról beszélt. Utalt arra, hogy a kommunista múlt feltárásában jelentős eredmények születtek, de még sok a nyitott kérdés. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nem ismert a kommunizmus áldozatainak száma, mint ahogy az sem, hányan kerültek börtönbe a diktatúra alatt. Erről csak homályos becslések léteznek – mondta, hozzátéve, ezért is nagyon fontos az együttműködés a Terror Háza Múzeummal az üldözöttek adatbázisának létrehozásában. Ez utóbbit az igazgató nehéz és összetett feladatnak nevezte.