Áder: 1989. június 16. a közösen elszenvedett múltról és a közös reményről szólt

2014. június 16. 12:30

Huszonöt évvel ezelőtt a közös reményről szólt 1989. június 16., ez a remény „a kommunista blokk börtönébe kényszerített” népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette – mondta Áder János a rákoskeresztúri Új Köztemetőben tartott megemlékezésen hétfőn.

2014. június 16. 12:30

A köztársasági elnök a rákoskeresztúri új köztemetőben tartott megemlékezésen arról beszélt: Nagy Imre újratemetése a magyaroknak az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét, európaiságuk és függetlenségük visszanyerésének reményét is hordozta. A nemzet 1989. júniusi közös gyásza a szabadságunkért, függetlenségünkért, európaiságunkért és jövőnkért vállalt erőfeszítéseink kiindulópontjává vált – mondta.

Az államfő felidézte: 1989. június 16-án magyarok millióinak figyelme a Hősök terére szegeződött, és a történelem igazolta „szabadságszerető nemzetünk” akkori várakozásait. Ez a nap fordulópontot jelentett „a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró” magyaroknak - mutatott rá.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: a forradalom vérbefojtása után 33 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy politikai nemzetünk nyilvánosan emlékezhessen meg a történtekről. 33 évnek kellett eltelnie a hősök és mártírok előtti első nyilvános tiszteletadáshoz, és ahhoz, hogy a gyilkosok nyilvánosan szembesüljenek áldozataikkal – közölte.

Úgy vélte, a diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. De a megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség, és ez elmaradt. Ezért ez a nap nem szólhatott a megbocsátásról – mutatott rá. Áder János azt mondta: ez a nap a magyaroknak a közösen elszenvedett múltról, a soha el nem múló közös reményről is szólt.

Emlékeztetett: június 16. volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról, hogy „a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradó csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik”.

Áder János szólt arról is, hogy a szabadság és a függetlenség vágya láncreakciószerűen inspirálta cselekvésre a kelet-közép-európai nemzeteket a szovjet birodalom hanyatlását jelentő 1989-es évben, és június 16-a mérföldkő volt ebben a folyamatban, hiszen a diktatúra erői ettől a naptól folyamatos hátrálásra kényszerültek.

A köztársasági elnök szerint Kelet-Közép-Európa szabadságmozgalmai újabb és újabb erőt merítettek egymás sikeréből, a vasfüggöny magyarországi átvágásához vezető folyamattól pedig egyenes út vezetett a berlini fal lebontásához. Így a magyarok is hozzájárultak a német újraegyesítéshez – közölte. Hozzátette: június 16-a ezért a 20. század végén újjászülető szabad Európa történetének is meghatározó része lett. Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét „nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette”.

Áder János hangsúlyozta: a második világháború után ránk kényszerített diktatúra lényegét „nem a kommunizmus délibábja, hanem az európai jogállamiság és a polgári demokrácia értékrendjének kíméletlen tagadása jelentette”. Ez a saját polgáraival szemben is bármikor kíméletlenül fellépő diktatúra európaiságunk, függetlenségünk, szabadságunk, demokratikus hagyományaink megtagadására épült, és ez így volt a szovjet blokk valamennyi országában. Mint mondta, a kommunista rezsim soha el nem évülő bűne, hogy honfitársainknak azért kellett meghalniuk, mert kifejezésre juttatták szabadságvágyukat. Azért ölték meg őket, hogy „senki még álmodni se merjen a szabad és független Magyarországról”. 

A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ángyán Páván
2014. június 16. 21:51
http://www.youtube.com/watch?v=n4RjJKxsamQ&feature=kp
csuka
2014. június 16. 16:48
"Ez a nap fordulópontot jelentett „a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró” magyaroknak - mutatott rá." ---- Ez a nap fordulópontot jelentett „a kommunista rendszer hazugságaiból és fojtogató öleléséből szabadulni akaró” magyaroknak, mert a poszbolsevik, hazaáruló, ügynök-maffiózó rendszer népírtó ölelésébe kerültek.
Akitlosz
2014. június 16. 15:30
Az, hogy a kommunizmus alatt újratemettek egy a kommunisták által kivégzett kommunistát aztán marha sok reményre adott okot! Lásd mire jutott az ország 24 év alatt! Semmire, még jobban lemaradt Ausztriától mint volt a kommunizmus végén 1989-ben. S ma is az ilyen kommunisták mint Nagy Imre és Horn Gyula a sztárok. Nézzük már meg ki volt az a Nagy Imre! Egy piszkos bolsevik volt 1918. óta. Ráadásul az ország 1956. októberi politikáját sem tiszteli a mai. Akkoriban semleges Magyarországot akartak, véletlenül sem NATO-t, mint manapság. Már akkoriban is bebizonyosodott, hogy az amerikaiakra nem lehet számítani, és ez ma is így van. Semmit sem fognak ők (sem) segíteni a magyar nemzetnek lásd pl. a magyarok autonómia törekvéseinek a helyzetét a szomszéd országokban!
Antigoné
2014. június 16. 12:50
Jó beszéd volt. Jöhetnek a trollok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!