A CÖF megsértette Mesterházy képmáshoz való jogát, de a jó hírnevét nem

Mesterházy Attila képmáshoz való jogának és jó hírnevének sérelme miatt indított pert a CÖF ellen a választási kampányban megjelent bohócos plakátok miatt. Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék csak részben adott helyt a keresetnek: a bíróság szerint a képmáshoz való joga valóban sérült a politikusnak, viszont a jó hírnév sérelme tekintetében a keresetet elutasította.

Az indokolás szerint a CÖF azzal sértette meg Mesterházy képmáshoz való jogát, hogy nem kért engedélyt a fotója bohócos plakátokon való felhasználásához. A politikus sérelmezte azt is, hogy a szervezet rabosított bűnözőként ábrázolta őt a plakátjain, de a keresetnek ezt a részét a bíróság nem találta megalapozottnak és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasította.

A tárgyaláson sem a CÖF képviselője, sem ügyvédje nem jelent meg. Korábban azt közölték: Mesterházy Attilának társaival együtt közszereplőként tűrnie kell a sommás kritikájukat, miszerint „nem érdemelnek több esélyt”. 

Mesterházy ügyvédje azt mondta: még nem döntötték el, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen.

A CÖF sem döntött még a fellebbezésről. Csizmadia László úgy fogalmazott: „nem tökéletesen” ért egyet az ítélettel. Szerinte nagyon is előnyös fotóval ábrázolták Mesterházy Attilát a bohócos óriásplakátokon, és nem sértették meg a politikus képmáshoz fűződő jogát. Csizmadia László kitért arra, ha ilyen perekkel bele akarják fojtani a civilekbe a szót – és ebben szerinte éppen a leköszönt MSZP-elnök jár az élen –, akkor hogyan érvényesülne a demokrácia és szólásszabadság, ha éppen ők lennének kormányon.