A várakozásoknál jobban nőtt a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke 3,5 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közölt első gyorsbecslése szerint. A növekedés a KSH értékelése szerint elsősorban az ipar és az építőipar bővülésének köszönhető.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal nőtt a GDP január-márciusban 2013 első negyedévéhez képest, míg az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 negyedik negyedévében volt hasonló mértékű éves GDP-emelkedés.

Londoni pénzügyi elemzők jóval 2 százalék feletti GDP-bővülést vártak az idén január-márciusra éves összevetésben, a Capital Economics közgazdászai például 2,7 százalékos ütemre számítottak.

Közleményében az NGM üdvözölte, hogy az adatok nyolcéves rekordot jeleznek a gazdasági növekedésben és jelentősen meghaladják a piaci várakozásait. Az NGM kiemelte, hogy –bár a nemzetközi adatokat csak később hozzák nyilvánosságra – az előzetes információk alapján Magyarország ezzel a teljesítménnyel az Európai Unió és a régió élvonalába tartozik.

A kiugró növekedéshez legerőteljesebben továbbra is a termelő szektorok járultak hozzá. Jelentősen bővült mind az ipar, mind az építőipar kibocsátása. Emellett a szolgáltató szektor is egyre nagyobb mértékben támogatta a növekedést.

A szolgáltatások és a fogyasztás élénkülése egyaránt segítette a kereskedelem bővülését. A kedvező turisztikai adatok a vendéglátásra, az ipari termelés emelkedése pedig a szállítás ágazatra hatott kedvezően. A régóta gyengélkedő pénzügyi szektor teljesítményét számottevően javították az EXIM Bank és a jegybank hitelprogramjai – elemezte az NGM.

Az előző két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetű gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentős exporttöbblet mellett a belső kereslet is komoly húzóerőt jelentett – olvasható az NGM kommentárjában.

A minisztérium rámutatott arra is, hogy a növekedés gyorsulása mellett az egyensúlyi mutatók tovább javultak: a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány továbbra is 3 százalék alatt maradt. Az erőteljes növekedés tényezői között az NGM külön kiemelte a háztartások fogyasztását, amit a foglalkoztatottság bővülése mellett a kedvező inflációs folyamatokon keresztül a reáljövedelmek emelkedése is támogatott. Másrészt a beruházási dinamika erősödése figyelhető meg, ami elsősorban a vállalati szektor növekvő aktivitásával, illetve az uniós források gyorsuló felhasználásával függ össze.

A gazdasági gyarapodás a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bővült, egy év leforgása alatt 260 ezer ember tudott új munkát találni. A kedvező munkaerő-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentősebb mértékben járul hozzá – állapította meg az NGM.