A leköszönő MSZP-s parlamenti alelnök szerint az elmúlt ciklussal ellentétben most már nem lenne luxus a fideszes kétharmadnak, hogy normális törvényhozást működtessenek. Ujhelyi István sajtótájékoztatója végén jelképesen összepakolta irodájából azokat a dolgokat, amiket magával visz majd Brüsszelbe. Ezek között volt egyebek mellett az országgyűlési csengő másolata és a nemzeti együttműködés nyilatkozatának egy példánya is.
A szocialista Ujhelyi István szerint most már nem lenne luxus – a parlamentet az elmúlt ciklusban szerinte kiüresítő – fideszes kétharmadnak egy „normális törvényhozást” működtetni. Az Országgyűlés távozó alelnöke erről kedden beszélt újságíróknak parlamenti dolgozószobájában.
Az MSZP EP-listájának a második helyén szereplő politikus elmondta, hogy 12 év képviselőség után távozik a magyar Országgyűlésből. Értékelése szerint a kormánypártok az elmúlt négy évben kiüresítették, egyfajta kirakattá, bábszínházzá alakították át a magyar törvényhozást. Ujhelyi István hozzátette: a fideszes kétharmadnak most már nem lenne luxus „normálisnak lenni” az ország érdekében, „normális törvényhozást” működtetni, a demokratikus ellenzékkel végre kompromisszumot kötni arról, hogy milyen érdekek és értékek menték dolgoznak együtt a parlamentben.
Ismertetése szerint a most záruló ciklusban a képviselők ötven százalékkal több törvényt fogadtak el, mint 2006 és 2010 között és mindössze két olyan törvény és három országgyűlési határozat született, amit az ellenzék nyújtott be. A távozó alelnök úgy értékeli, a törvények nagy része az erőszakos hatalomkoncentráció kiépítését jelentette egy törvénygyárban és a kapkodás sokszor silány minőségű jogszabályokat eredményezett. Tudatosan éjszaka vagy hajnalban tárgyaltak nagyon fontos törvényeket – folytatta –, példaként a föld- és a közoktatási törvényt említve.
Ujhelyi István sajtótájékoztatója végén néhány, a dolgozószobájában kiállított emléket dobozba rakott, hogy Brüsszelbe magával vigye őket. Ezek között voltak a sajtószabadság korlátozása ellen tiltakozó, üres címlappal megjelent napilapok, a nemzeti együttműködés nyilatkozatának egy példánya, az országgyűlési csengő másolata, egy asztali magyar zászló és egy kis méretű Konfuciusz-szobor.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Grósz Judit közmédiáért felelős miniszteri biztos haladéktalanul gondoskodik a szükséges eljárás lebonyolításáról.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Az európai polgári kezdeményezés elindítói szerte a kontinensen mozgósítanak azért, hogy rászorítsák az EU vezetőit a migrációs politika radikális, európai érdekeket képviselő átalakítására.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban.
Alig néhány napon belül derült ki, hogy a kabinet kivezeti a kamatstopot, megszünteti az üzemanyagok védett árát, és átalakítja a vállalkozók fix, kedvezményes hitelét. A spórolás jegyében született döntések további intézkedéseket is elővetíthetnek a következő hónapokra.
Egy kezdő képviselővel szemben ott áll a rutinos minisztérium, lobbista, az uniós apparátus: azok kapnak tehát még nagyobb befolyást, akiket senki sem választott meg. Sebestyén Géza írása.
