A választások után egy-két héttel az emberek a valóságosnál nagyobb arányban emlékeznek arra, hogy részt vettek a választásokon – állapította meg a Tárki a parlamenti választások utáni kutatásában. A választott pártok esetében a Fidesz-KDNP-re a választásokon és a kutatás úgynevezett visszatekintő kérdésére kapott válaszok alapján is a rájuk szavazók aránya lényegében megegyezik, az ellenzéki pártok szavazótábora azonban egy-két héttel a választások utáni kutatásban alacsonyabb, mint az április 6-i listás eredményeik. Ugyanakkor a szavazáson – emlékeik szerint – résztvevők 27 százaléka nem árulja el, melyik pártra szavazott.
A Tárki rendszeres havi közvélemény-kutatása ebben a hónapban a választásokat követő 4-10 napban zajlott, így most nem a szokásos pártpreferencia-kérdéseket vizsgálták, hanem a szavazáson való részvételről és a választott pártról kérdezték a válaszolókat, valamint arról, hogy a választók mennyivel a szavazás előtt döntötték el, kire voksolnak.
Az április 6-i választásokon a részvételi arány 62 százalék volt, ehhez képest pár nappal ezután a kutatásban adott válaszuk alapján nagyobb arányban, 73 százaléknyian emlékeznek úgy, hogy elmentek szavazni. A megkérdezettek a teljes népesség körében 31 százaléknyian a Fidesz-KDNP-re, 11 százaléknyian a baloldali listára, 8 százaléknyian a Jobbikra, 2 százaléknyian pedig az LMP-re szavaztak emlékeik szerint.
A Tárki közleménye szerint ha a nem szavazókat figyelmen kívül hagyjuk, azaz csak a választásokon résztvevőkre vonatkoztatjuk az eredményeket, akkor a kormánypártokra szavazók aránya 43 százalék, ami lényegében megegyezik a Fidesz-KDNP listás eredményével, azaz a visszaemlékezések ebben a körben „valóságos” képet mutatnak. Nem így a többi párt esetében, hiszen a választás listás eredményeitől elmaradnak az ellenzéki pártokra leadott szavazatok a visszaemlékezések alapján: a választásokon résztvevők 15 százaléka állítja, hogy a baloldali listára szavazott, 11 százalékuk a Jobbikra és 3 százalékuk az LMP-re, amely mindegyik párt illetve lista esetében alacsonyabb az április 6-i eredményeknél. Ennek magyarázata az a 27 százaléknyi válaszmegtagadó lehet, akik az ellenzéki pártokra szavazók közül kerülhetnek ki; ők tehát részt vettek a választáson, de utólag nem árulják el, melyik listára szavaztak – mutatott rá a Tárki.