Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Európa Keletre és Nyugatra tagoltságának lezárulását jelentette az Európai Unió tíz évvel ezelőtti bővítése – írta a Népszabadság szerdai számában megjelent közös cikkében a német, a lengyel, a szlovák, a cseh és a magyar külügyminiszter. Az ukrajnai helyzetre utalva kiemelték: erős és okos külpolitikával meg kell akadályozni Európa újbóli szétszakítását.
Az Ami összeköt bennünket című írásban Frank-Walter Steinmeier, Radosław Sikorski, Miroslav Lajcák, Lubomír Zaoralek és Martonyi János úgy fogalmazott, 2004. május elsejére virradó éjszakán Európa ünnepi hangulatban volt, „az emberek a Frankfurtot Slubicével összekötő Odera-hídon kezet fogtak egymással, velük együtt pedig kontinensünk két, egymástól oly sokáig elválasztott fele is”. Európában számos további helyszín, köztük Csehország, Szlovákia és Magyarország is az európai egységesülés középpontjába került.
A külügyminiszterek szerint ez a siker mindenekelőtt azon emberek érdeme volt, akiket Keleten és Nyugaton még a szembenállás évtizedei sem tántoríthattak el attól az óhajuktól, hogy egymással szabadságban és békében élhessenek. Az elért eredmények méltatása ellenére sincs ok azonban „önelégültségre” - jegyezték meg a külügyi vezetők, utalva az ukrajnai konfliktusra. Mint kiemelték: „a Krím félsziget elfogadhatatlan, nemzetközi jogba ütköző annektálása bizonyítja, hogy az európai béke és stabilitás még nem magától értetődő, hanem újabb erőfeszítéseket igényel”.
„Feladatunk, hogy megőrizzük az európai egység nagy békeművét, erős és okos külpolitikával megakadályozzuk Európa újbóli szétszakítását” - hangsúlyozták a külügyminiszterek. Hozzátették továbbá, hogy erősíteni akarják az energiaellátás biztonságát és az energiaközösség keretein belül a szomszédokkal folytatott együttműködést. Az ukrajnai helyzet miatt is fontos, „hogy tovább diverzifikáljuk energiaforrásainkat, szállítóinkat és szállítási útvonalainkat, növeljük energiahatékonyságunkat és erősítsük összetartozásunkat” – emelték ki, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy átfogó tervet dolgozzon ki az EU energiafüggőségének csökkentésére.
Kitértek arra is, hogy az Európai Unió a gazdasági és pénzügyi válság során bizonyította, hogy többet ér, mint egy „szép időjárási körülmények között” működő szövetség. A következő években tovább kell erősíteni az eurózónát, ennek során pedig új választóvonalak nélkül kell megőrizni az EU egységét. Gondoskodni kell arról, hogy a növekedés és a foglalkoztatottság visszatérjen Európába. Ezt különösen indokolja a fiatalok körében jelentkező, „riasztóan magas” munkanélküliség elleni harc – tették hozzá.
A külügyminiszterek hangsúlyozták, az áruk, a személyek, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása növeli Európa versenyképességét, és ebből nemcsak az országok nemzetgazdaságai profitálnak, hanem minden egyes polgár is. Nem kevésbé fontos, hogy az emberek Európában közös projektek keretében európai tudományt, irodalmat és művészetet teremtsenek. „Az emberek e találkozásai azok, amelyek élettel töltik meg az európai eszmét, és azt gazdasági unióból az értékek, a béke és a szolidaritás uniójává változtatják” – tették hozzá, kiemelve, ezek az elvek szolgáltak az EU tíz évvel ezelőtti bővítésének alapjául.
Ez töretlen vonzerőt gyakorol a szomszéd országokra is, mint az legutóbb különösen megmutatkozott Ukrajna példáján – folytatták. „Szomszédainkat, akik szorosabban kívánnak kapcsolódni az Európai Unióhoz, ebben támogatni fogjuk” – írták a külügyminiszterek.
Kiemelték, az Európai Uniós nagy belső és külső feladatok előtt áll. Olyan feladatok, amelyek bátorságot követelnek a változtatáshoz és hasonló követelményeket állítanak velünk szemben, mint amelyek az európai megosztottság tíz évvel ezelőtti megszüntetéséhez voltak szükségesek. „A nyitottságnak – amely a múltban óriási mértékben gazdagította Európát – kell sarkallnia bennünket a közös jövőnk kihívásaira való válaszadás során” - zárta közös cikkét Frank-Walter Steinmeier, Radosław Sikorski, Miroslav Lajcák, Lubomír Zaoralek és Martonyi János.