Orbán: Végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről

Olyasmire készülünk, ami nagyon régen adatott meg a Kárpát-medencei magyarságnak: végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a vajdasági Szabadkán, ahol leleplezte Kosztolányi Dezső egészalakos szobrát. A miniszterelnök beszédében kiemelte: akkor is Szabadkára látogatott volna volna, ha szombaton nem lenne Kosztolányi születésnapja. „A kultúránk mindig is összekötött bennünket, és valahányszor a Vajdaságba érkeztem, habár át kellett lépnem egy határt, mégis mindig úgy érezhettem, otthon vagyok, hálás vagyok ezért önöknek” – fogalmazott Orbán Viktor. 

„Magyar vagyok, magyarul írok, és ennél nagyobb szerelmi vallomást nem tehetek a népemnek. Verseim mellé nem voltam hajlandó erkölcsi bizonyítványt is mellékelni” – idézte Kosztolányi Dezsőt a miniszterelnök. Orbán Viktor ezt követően elmondta, Kosztolányi Dezső nem vált rabjává egyik politikai nézetnek, eszmerendszernek sem, mert ő más rabja volt: ő a magyar nyelv rabja volt. A magyarul gondolkodás egyszerre jelentette számára az eszmét és a politikát, tudta, hogy a szó és a szellem jogán minden porcikájával és leheletével egy közösséghez tartozik, amelynek tagjai itt és ott, mindenütt a világon, mintegy összeesküvésszerűen, magyarul beszélnek.

„A magyarok szellemi kincse a más nyelvet beszélők számára szinte feltörhetetlen, de minél kevésbé vigyázunk a magukat magyarnak valló és magyarul beszélő emberekre, ez a kulcs egyre nehezebben fog forogni a zárban” – szögezte le Orbán. Elmondta, április 6-án „mi magyarok, függetlenül attól, hogy hol élünk, végre ismét közösen dönthetünk a nemzet jövőjéről. Ez egyszerre ünnep és jóvátétel, bocsánatkérés honfitársainktól, akiket elszakított, szétszórt a történelem, és megbántott az anyaország” – magyarázta. Hozzátette: „őszinte bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várni arra, hogy megtaláljuk azt a megoldást, amely ismét képes a magyarokat egységes nemzetté kovácsolni. Bocsánatkérés, hogy majdnem száz évet kellett várnunk arra, hogy az anyaország alkotmányában rögzítsük a nemzet összetartozását. Talán, ha többet tanulunk Kosztolányitól, gyorsabban megtaláljuk ezt az utat”. 

Lovas Ildikó, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) kulturális megbízottja emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Szabadka szoborállítási bizottsága nem engedélyezte, hogy az író születésének 125. évfordulója alkalmából felállítsanak egy mostanihoz hasonló emlékművet. „Mi Kosztolányi városa vagyunk. Mi vagyunk Kosztolányi városa” – szögezte le. 

A gimnazista című bronzszobrot a város szülöttének, Kosztolányi Dezsőnek a 129. születésnapja alkalmából adták át Szabadkán. Az alkotás annak a gimnáziumnak a közelében áll, amelyben az írófejedelem is tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. A szobor éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi elhagyja az iskolát, mert úgy érzi, ő többre hivatott. A szobrot egy, a 17 éves Kosztolányi Dezsőről készült fotó alapján készítette Szarapka Tibor szabadkai művész. A mintegy két méter magas alkotást hat oszlop öleli körül. Kosztolányi Dezsőnek eddig csak egy mellszobra volt Szabadkán, ezzel szemben állították fel a mostani műalkotást. Az író nevét emellett több épület és intézmény is viseli az észak-bácskai Szabadkán.

A Kosztolányi-szobor felállítását az MNT kezdeményezte, a magyar kormány pedig jelentős összeggel támogatta. Az emlékpark kiépítése mintegy 6 millió dinárba (16,2 millió forint) került. Orbán Viktor a szoboravatót követően találkozott a szabadkai zsidó hitközség vezetőségével, és meglátogatta a felújítás alatt álló zsinagógát, illetve részt vett a Vajdasági Magyar Képtár megnyitó ünnepségén. A képtár – amely azoknak a magyar nemzetiségű, illetve a magyar művészettörténethez jelentősen hozzájáruló művészeknek az alkotásait dolgozza fel és mutatja be, akik a mai Vajdaság területén születtek, alkottak vagy állították ki műveiket 1830 és 1930 között – kialakításához a magyar kormány 60 millió forinttal járult hozzá.