A kormányfő szerint a magyar vidék és mezőgazdaság az ország egyik aranytartaléka, ezért a kormány arra vállalkozott 2010-ben, hogy talpra állítja a mezőgazdaságot, megvédi a magyar földet és visszaadja a vidéken élőknek a boldogulás lehetőségét. Orbán Viktor a Nemzeti Agrárkamara lapjának (NAKlap) adott interjújában úgy vélte, hogy a feladat, amire a kormány vállalkozott nem könnyű, „mert kialakult a magyar vidékben is egyfajta kishitűség, amit a kozmopolita korszellem és a korábbi, labanc mentalitású politika gerjesztett. Másrészt külföldről folyamatosan nyomás alá helyezték Magyarországot, adja el földjeit”. Hangsúlyozta, hogy a kishitűséget és a külföldi befolyást elhárította a kormány, helyette összefogás született, amely megakadályozta, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerüljön, és az új földtörvény biztosította, hogy a magyar gazdák fordítsák termőre azt. Ehhez a keretet a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia adja. A kormány a korábban rosszul felhasznált uniós forrásoknál is rendet tett, így a 2007-2013. közötti uniós költségvetési ciklusban biztosította, hogy az 1400 milliárd forintnyi támogatás több mint 90 százalékát lekötötték – mondta, és megjegyezte, hogy ez csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé. A magyar vidék Orbán Viktor szerint érezhetően jobban teljesít, ugyanis 2010-hez képest 2013-ra 34 százalékkal, történelmi rekordra, 2265 milliárd forintra emelkedett éves teljesítménye, így a mezőgazdaság nemzetgazdasági teljesítménye jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Az agrárium a bruttó hazai termék volumenéhez 2010-ben 3,5, 2011-ben 4,5, 2012-ben 3,9, 2013 első háromnegyed évében pedig 4,8 százalékkal járult hozzá – ismertette.
Orbán megemlítette a miniszterelnök, hogy az Európai Unióba történő kivitel mellett az elmúlt években nőtt az agrárexport Oroszországba, Grúziába, Bosznia-Hercegovinába, valamint Japánba. Az agrárkiviteli lehetőségek között megjelent az indiai, az indonéz, az iraki, az iráni és a pakisztáni piac is. Mindez azt jelenti, hogy a keleti nyitás számokban is mérhető sikert hozott – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy helyre kell állítani a magyar mezőgazdaság termelésében a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. Az állattenyésztés arányát a mostani, alig több mint 30 százalékról 50 százalékra kell növelni. A miniszterelnök sikerként említette a földtörvényt, amely szavai szerint bebiztosította, hogy a föld a magyar gazdáké maradjon, és ők fordítsák termőre. Ez az alapja ugyanis az agrárium eredményeinek, „ezért meg fogjuk védeni”. Hasonlóan védi saját mezőgazdaságát Ausztria, Németország, Franciaország és Dánia is – tette hozzá. A fiatal gazdálkodók helyzetét illetően összegezte: a Darányi Ignác Terv keretében 2,5 milliárd forintot biztosítottak a fiatal gazdáknak arra, hogy bekapcsolódhassanak „az agrárium vérkeringésébe”. A fiatal gazdálkodók helyzetének stabilizálására és megerősítésére 2010 óta több mint 20 milliárd forint uniós forrást költöttek. Ma már 250 ezer hektár állami földet fiatal gazdák művelnek meg – sorolta.