A parlament azonnali összehívását kéri az Ab-döntés miatt a Jobbik

A Jobbik az Országgyűlés azonnali összehívását kéri a devizakárosultak helyzetének rendezésére. Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság döntésével összefüggésben úgy értékelt: szűkíti a mozgásteret, hogy noha utólag be lehet avatkozni a devizahiteles szerződésekbe, de csak az eddigi bírósági gyakorlat figyelembe vételével. Kijelentette: a Jobbik álláspontjától távol áll, hogy a bankok és a károsultak érdekei között „lavírozzanak”. Mint mondta, a Jobbik megkülönböztetné a tisztességes bankokat azoktól, amelyek „egészségtelen pénzszivattyút” működtettek.

Az ellenzéki politikus gyáva felelősségáttolásnak nevezte, hogy a kormány a következő ciklusra hagyná a probléma megoldását. Hozzátette: talán a kormány úgy érzi, hogy csak 1-2 hónappal tolja el a megoldást, de április 6-án azok is szavazni fognak, akiknek helyzetét az elmúlt évtizedben nem oldották meg. „A kormányok és állami felügyeleti vezetők - egymás kezébe adva a brutális hibák stafétabotját – bűnrészesek” a lakosság „szervezett kifosztásában” – jelentette ki Z. Kárpát Dániel. Jelezte: nem vitatják el a kormányzati jó szándékot, de eredményt eddig csak a végtörlesztés hozott, azt viszont keveseken segített, több mint 300 ezer embert nem érintett. Hozzátette, a Jobbik szerint nem mentőcsomag kell, mindenki fizesse ki a tartozását, de csak az indokoltat. Megismételte: a párt a hiteleket a felvételkori árfolyamon forintosítaná, kártérítést fizettetne a károsultaknak, s indokoltnak tartja a banki és felügyeleti vezetők elszámoltatását.

A frakcióvezető-helyettes szerint 3 fronton van cselekvési lehetőség. Kifejtette: a jogi út „befulladt”, de politikai úton két héten belül rendezhetnék a kérdést. Ez a bankrendszer „indokolatlan nyereségét” csoportosítaná vissza a tulajdonosoknak, a „szennyező fizet” elve alapján – mondta, hozzátéve: a harmadik front az utca, de a Jobbik nem szeretné megvárni, hogy az emberek ott vívják ki igazukat. Az Alkotmánybíróság hétfőn a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében azt mondta ki, hogy törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.