A miniszterelnök Pekingben azt mondta: a kínai-magyar barátságot nem Kína gazdasági sikerei mozgatják, Magyarország ugyanis nem akkor lett Kína barátja, amikor az ázsiai állam a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem még hosszú évtizedekkel azelőtt. Azt viszont szeretné, ha Kína bekapcsolódna a közép-európai fejlesztésekbe, mert az EU ezekre szerinte nem szán pénzt.
A Kínai Társadalomtudományi Akadémián tartott beszédében Orbán arról beszélt, hogy Kínának be kellene kapcsolódnia a közép-európai fejlesztésekbe. A kormányfő kifejtette: az Európai Unió a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban gyakorlatilag nem finanszíroz közép-európai infrastrukturális beruházásokat, noha a térség infrastruktúrája „félkész állapotban van”, nincs összekötve észak-déli irányban az Adria a Baltikummal, és nincs például megfelelően modern vasút Budapest és Varsó között.
Mivel a térség országai tőkeszegények, van lehetőség arra, hogy Kína, ha nagy súllyal akar megjelenni a régióban, szerepet vállaljon Közép-Európa infrastruktúrájának modernizációjában – magyarázta. A kormányfő mintegy félórás beszédében ismét kifejtette a világ hatalmi átrendeződésével kapcsolatos álláspontját. Mint mondta: a világ egy teljesen új korszakba lépett, amelyben új gazdasági központok emelkednek ki.
Az EU azonban a válság sújtotta területek között van, ami azt bizonyítja, hogy az az út, amelyen az európai világ jár, nem tartható tovább, „lassan kifogy a lábunk alól a talaj”, és ha a kontinens nem hirdet új stratégiát, egyre gyengébb lesz – fogalmazott.
„Magyarországnak mindig is volt egy sajátos magányosságtudata, hogy mi rokontalan nép vagyunk, hogy egyedül vagyunk, hogy nekünk saját magunknak kell megtalálni a megoldásokat, nekünk innovatív módon kell gondolkodni ahhoz, hogy állni tudjuk a versenyt a világgal. Ezek az ösztönök segítettek 2010-ben, hogy Magyarország a saját út kereséséhez kezdjen” – fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve: Magyarország visszanyerte politikai mozgásterét, mert bár számos vitát kellett megvívnia az Európai Unióval, elsősorban a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, ezeket a csatákat megnyerte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha Magyarország sikeres, és a Brüsszellel zajló viták ellenére Európát is erősíti.
Egy kulturális rendezvényen a kormányfő azt is kifejtette: a kínai-magyar barátságot nem Kína gazdasági sikerei mozgatják, Magyarország ugyanis nem akkor lett Kína barátja, nem akkor fejezte ki elismerését a kínai nép iránt, amikor az ázsiai állam a világgazdaság meghatározó országává vált, hanem még hosszú évtizedekkel azelőtt.
„Ez a tény önmagában is arról vall, hogy a kínai-magyar kapcsolatok szívből fakadnak, kölcsönös szimpátiára épülnek, és a magyar nép részéről mindenképpen a kínai történelmi, szellemi-kulturális teljesítménynek szólnak elsősorban” – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a magyar kultúra bővelkedik olyan – különösen zeneművészeti – alkotásokban, amelyek témája vagy maga Kína, vagy hozzá kapcsolódik, és ezeket Magyarország örömmel mutatná be kínai közönségnek.
Caj Vu kulturális miniszter a rendezvényen azt mondta, mindig is fontosnak tartották a magyar kulturális kapcsolatok fejlesztését, hiszen a két ország gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Szorgalmazta egyúttal, hogy közvetlen összeköttetés alakuljon ki a két ország művészeti intézményei között.
Orbán Viktor háromnapos hivatalos kínai látogatása pekingi idő szerint csütörtök kora este ér véget, amikor fogadja őt az Országos Népi Gyűlés, azaz a törvényhozás épületében Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke és Csang Tö-Csiang, az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke.
Orra esés lesz a sok kavarodásból, sok-sok orra esés, hiszen még nem ismerjük azt a rejtélyes 106 embert, aki feláldozza a hitelességét azzal, hogy a Tisza-vezérhez csatlakozik. Petri Lukács Ádám írása.
„Ha én nem lennék, akkor őneki nem lenne politikai karrierje” – fogalmazott a miniszterelnök.
Gál Kinga Strasbourgban exkluzív interjút adott a Mandinernek Ursula von der Leyen évértékelőjét követően.
Közben az európai érdekeket szem előtt tartók joggal aggódnak amiatt, hogy az Európai Unió „a világ balekjává” vált – írta elemzésében a Nézőpont Intézet.
Egy új elemzés szerint az európai vállalatok továbbra is sokkal többet fizetnek az energiáért, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában.
Kifejezte a Lengyelország melletti szolidaritást a kormányfő.
Megerősítették, hogy a légvédelmi művelet során Lengyelország együttműködött a NATO-val, és készen állt az eszkalációra.
Nagykátai látogatását sem úszta meg kritika nélkül a Tisza Párt elnöke.
