A kommunista diktatúrát vizsgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól. Földváryné Kiss Réka kinevezését 258 képviselő támogatta, ketten nemmel szavaztak, ketten érvénytelenül. Ötvös István és Soós Viktor Attila 259 támogató szavazatot kapott, egy képviselő nemmel voksolt, két szavazat érvénytelen volt.

A Jobbik-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, az eredmény bejelentésekor a képviselőcsoport tagjait azt skandálták: „Éljen a párt!” 

Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy-miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta. Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.

Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története. Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkortörténeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott. Máthé Áron részt vett a Terror Háza létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója. Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla. A testület felállításáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója, arra kérve a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a szükséges szabályokat. A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé.

A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat. A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható. A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. 

Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.

A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél. A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre. A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak.

Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.