Csak a csillagok tudják, ki lesz a jelölt

„A BKV szakmai ügyei nem sínylik meg, hogy önök ilyen viszonyban vannak egymással? Vagy szakmai kérdésekről azért tudnak egyeztetni?

Indifferens, hogy mi milyen viszonyban állunk egymással. A fővárosnak van egy programja, ebben egy közlekedési koncepció, amit a Fidesz és a közgyűlés elfogadott. Vitézy Dávid nem felel az én főpolgármesteri tevékenységemért, én ellenben az ő munkájáért is felelős vagyok. Nincs »Tarlós–Vitézy-vita«. Ez teljes félreértés. Vitézy Dávid egy fővárosi cég munkavállalója, én pedig a megválasztott főpolgármester vagyok. Ha másképp látok valamit, akkor elmondom neki, ha megfogadja, jó, ha nem, akkor annak meglesznek a következményei. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkáját nemsokára egy munkacsoport minősíti majd. Ez a munkacsoport el fogja dönteni, hogy a BKK betölti-e azt a szerepet, amivel a főváros megbízta, vagy sem.

Koncepcionális viták nincsenek ön és a BKK között?

Még egyszer mondom, a BKK-nak nem lehet független koncepciója: a fővárosnak van egy elfogadott programja, amit nem csak a Fidesz fővárosi frakciója, de az országos elnöksége is jóváhagyott. A BKK ezt hajtja végre, ez ilyen egyszerű. Nem is értem egyébként, hogy egy cég belső életét érintő ügyekkel miért kell állandóan a nyilvánosság elé rohangálni… (...)

Megkereste már önt a XIII. kerület szocialista vezetése az ottani hajléktalanokat a közterületekről kitiltó rendelet miatt? Decemberben azt ígérték.

Kezdjük az elején, mert ezt is sokan szándékosan félreértelmezik. Az előző vezetésnek 20 éve lett volna arra, hogy a hajléktalanokon segítsen valahogy, nem tették. Most kínban vannak, mert nehezen cáfolható, hogy kvantitatív és kvalitatív szempontból egyaránt javítottuk a hajléktalan-ellátást. Svéd modellről beszél Horváth Csaba is, bár ők nem alkalmazták, és még csak eszükbe sem jut összehasonlítani a svéd és a magyar GDP-t. Ehhez kapcsolódik az MSZP-n belüli vita is a XIII. kerülettel, amelyik a legszigorúbb saját rendeletet hozta volna meg, csak megijedtek a saját pártjuk kommunikációs reakciójától. A rendeletnek két része van, egyrészt a fővárosi közgyűlés dönt a fővárosi kezelésű közterületekről, másrészt a kerületek saját maguk határoztak arról, hol tiltják meg az életvitelszerű tartózkodást, s ez automatikus melléklete a rendeletnek. Én beviszem a közgyűlés elé a kerület kérését, de mi a garancia arra, hogy egy hét múlva nem gondolják meg magukat újra? Akár ők, akár más kerület? Hetente fogunk rendeletet módosítani?

A fővárosi kezelésű közterületen mennyire elégedett a rendelet végrehajtásával?

Még nem vagyok elégedett, de már javul a helyzet. A hajléktalanok ügye elsősorban szociális kérdés, de másodsorban rendészeti. Ezért elsősorban a hajléktalanokon kell segítenünk, de nem lehet eltekinteni a másik 1,8 millió budapesti érdekeitől sem, akik a közterületeket rendeltetésszerűen szeretnék használni. Fogékony vagyok a hajléktalanok problémái iránt, de nem azért választottak meg, hogy az 1,8 millió budapesti érdekeivel szemben, mérlegelés nélkül valósítsak meg valós vagy vélt érdekeket. Kettős a feladat, ezeknek próbálunk megfelelni, ezért rendeztünk be például a hajléktalanoknak kórházat (igaz, éppen a szocialista XIII. kerületi vezetés akadályozta a megnyitását), ezért teremtettünk biztonságot a szállókon, mivel sokan pont azért nem akartak odamenni, mert féltek a lopásoktól. Rendszeresen beszélgetek hajléktalanokkal, ezt nagyon nagy problémának említették. A fővárosi cégeknél munkalehetőséget is igyekszünk nekik biztosítani, ilyen sem volt korábban, soha.

Hol szokott hajléktalanokkal beszélgetni?

Számos helyen: Budafokon, a Nyugati téren, a Blaha Lujza téren – rendszeresen találkozom velük.”