Rétvári: Nem engedhetünk a szabadságjogokból

Soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből - hangsúlyozta Rétvári Bence a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen, hétfőn Budapesten. Az eseményen felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is, amelyben többek között az állt, hogy „nem tűrhetjük és nem is tűrjük, hogy bárkit etnikai vagy vallási hovatartozása okán megbélyegezzenek, megalázzanak vagy bántalmazzanak. Ezért hirdette meg a kormány a zéró tolerancia politikáját.”

Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tragédiának nevezte, hogy „magyarok lőttek magyarokra”, ami „nem fogható fel józan ésszel”. A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik – mondta Rétvári, aki fontosnak tarja, hogy a Nemzeti alaptanterv a zsidó közösségekkel együttműködésben született, ami tartalmazza az évszázadokon át tartó zsidó–magyar közös, békés együttélést is.

A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a gyűlöletből sokan éltek korábban is, és biztos ma is sokan vannak, akik ebből akarnak élni. Hetven éve nagyon sok honfitársunk volt, aki kollaborált a náci ideológiával, ezért fontos, hogy az új alaptörvény és a jogszabályaink ezeket a bűncselekményeket el nem évülő, emberiesség elleni bűncselekménynek nyilvánítják, az új büntető törvénykönyv pedig lesújt azokra is, akik tagadják a holokausztot.

Rétvári szerint a vészkorszak idején az állam nem tudta megvédeni polgárait és felelőssége kell, hogy legyen azzal kapcsolatban, amikor rémtetteket a magyar állam nevében követtek el. Felhívta a figyelmet: a holokauszt túlélőinek nyugdíjpótlékát kétszer emelték meg 50 százalékkal, amivel ugyan nem lehet jóvátenni a holokauszt szörnyűségeit, de az együttérzést kifejezi.

Rétvári Bence emlékeztetett a hősökre, akik bátrak voltak életeket menteni: id. Antall József, az egyházak részéről pedig többi között Mindszenty József bíboros, Salkaházi Sára, Slachta Margit és Sztehlo Gábor. „Ők zsidókat mentettek, ők magyarokat mentettek, e kettőt nem lehet, nem is szabad kettéválasztani” – fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megemlítette a tavalyi Wallenberg-emlékév fontosságát.

Orbán Viktor levelében arról írt, hogy a magyarországi tragédia 70. évfordulóján a magyar kormány a Magyar Holokauszt 2014 Emlékbizottságon keresztül idén számos programot szervez, a mostani emlékülés is része ennek az eseménysorozatnak, amelynek célja „a múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés. Emlékezés és emlékezet nélkül ugyanis nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet”. Úgy fogalmazott: a holokauszt az egész emberiség ellen elkövetett rémtettek sorozata, éppen ezért az egész emberiség tragédiája, ahogy a magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész nemzet tragédiájának. Orbán elmondta: az emlékbizottságot azért hozták létre, hogy ébren tartsák az emberek emlékezetét.

A miniszterelnök a levelében arról is írt, hogy a Terror Háza Múzeum videóanyagainak egyikében egy haláltábor túlélője azt nyilatkozza: „a bűnt meg lehet ugyan bocsátani, de sohasem lehet elfelejteni”, s a Példabeszédek könyvében is az olvasható, hogy „az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz”.

Rétvári a Szabadság térre tervezett emlékműről Gulyás Márton színházi rendező kérdésére elmondta: az emlékmű az 1944. március 19. utáni áldozatokra emlékezik, akiket haláltáborokba hurcoltak. Ez az emlékmű senkinek a felelősségét nem akarja elvitatni, de a történelmi ténynek emléket kíván állítani – hangsúlyozta. A hozzászólást a jelenlévők megosztott véleménynyilvánítása kísérte, miközben a szervezők elnézést kértek azért, mert Gulyás engedély nélkül ment fel a színpadra, és úgy kérdezte a képviselőt közjáték miatt.