Paks: az amerikaiak már 2009-ben tudták, hogy az oroszok a nyerők

A nagykövetség arra figyelmeztette az amerikai kormányt: a magyar piacot az oroszok uralják, és ez nem változna a Fidesz kormányzása alatt sem. Már 2008-ban megírták azt is, hogy Gyurcsány Ferenc bővítené Paksot, holott ezt csak hónapokkal kérőbb jelentette be az akkori kormányfő. Az amerikaiak komoly lehetőségeket láttak a beruházásban az amerikai cégek számára, ugyanakkor azt írták kormányuknak: „az orosz cégek erősen uralják a magyar nukleáris szektort, és várhatóan európai és ázsiai cégek is erősen versenyeznek majd az ezzel kapcsolatban kiírt pályázatokon”.

2009. májusában arról táviratoztak, hogy a kiírandó pályázatra egy amerikai céget is meghívnak majd, de „több megfigyelő szerint úgyis egy orosz cég lesz majd a győztes”. Ezt többek között arra alapozták, hogy Mesterházy Attila azt mondta a nagykövet egyik munkatársának: az oroszok előnnyel indulnak a pályázaton.

Az amerikaiak a Paksi Atomerőműben is látogatást tettek, amelynek egyik vezető munkatársa azt mondta nekik: reméli, hogy a kipróbált „orosz tervezés érvényesül majd” a továbbiakban is Pakson, mert a magyarok nem akarnak az amerikai Westinghouse kísérleti nyulai lenni. A vezető a francia technológiát azért utasította el, mert túl nagynak tartotta az 1600 megawattos kapacitást a magyar igényekhez képest.

2009 őszén ismét paksi látogatást tett a nagykövetség munkatársa, és találkozott Cserháti Andrással, aki most műszaki tanácsadó, akkor pedig a bővítési pályázat előkészítéséért felelős munkacsoport vezetője volt. Cserháti akkor becslései szerint 2020-ra készülhetett volna el az első reaktor, 2025-re a második. (A jelenlegi tervek szerint 2023-ban kezd el működni az első új blokk.)

Cserháti akkor arról beszélt: üzleti alapon finanszírozták volna a bővítést, de az állami garanciavállalás növelhette volna az államadósságot. A két blokk költségeit akkor 9 milliárd dollárra becsülte. (A mostani bővítés költsége nagyjából 12,7 milliárd dollárt tesz ki.) Az akkori tervek szerint több pénzügyi befektető is beszállt volna a finanszírozásba, például a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, de orosz és német befektetőkkel is tárgyaltak, köztük a Roszatom leányvállalatával, az Atomsztrojexporttal. 

Az amerikaiak tekintettel voltak a kormányra készülő Fideszre, de nem vártak tőlük változást: „A fideszes kapcsolataink hangsúlyozzák, hogy a tiszta energia lesz a Fidesz legnagyobb prioritása.” Hozzátették, hogy a Fidesz választási győzelme „retorikai szinten valószínűleg egy nagyobb távolságtartást eredményez Budapest és Moszkva között”, de mivel Magyarország erősen függ az orosz energiától, tartalmilag viszont valószínűleg nem változik a két ország közötti kapcsolat. Nem sokkal később az eurázsiai energiaügyekkel foglalkozó amerikai kormánymegbízott Magyarországra látogatott és találkozott is Orbán Viktorral, de csak a Nabucco és a Déli Áramlat gázvezetékekről beszéltek, Paks nem került szóba – írja az Origo.