Orbán neveket akar hallani NAV-ügyben

Orbán Viktor újságírói kérdésre Brüsszelben elmondta, hogy szerinte a Kúria a bankok oldalára állt devizahitel-ügyben, de a kormány marad az emberek oldalán – írja a Heti Válasz Online. Még várják a Kúria további állásfoglalásait, ezután majd intézkednek. Addig is azt javasolta, hogy az érintettek lépjenek be az árfolyamgátba. A miniszterelnök szerint a hatóság csak a dolgát tette, mikor házkutatást tartott Horváth András volt NAV-dolgozónál. Orbán Viktor szeretné tudni, szeretné tudni, ki, mit, mikor követett el, és nem csak újsághírekből értesülni a dolgokról.

A bankunióval kapcsolatban kijelentette: az eurózónához tartozó országok olyan rendszert hoztak létre, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működése következményeit.Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amit látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz – mondta.

„Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő” – tette hozzá. A kormányfő szerint ugyanis függetlenül attól, hogy Magyarország csatlakozik-e a bankunióhoz, szükség van olyan nemzeti szabályozásra, „amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra”.

A gazdasági koordinációt illetően a következő lépés megtételét ezen a csúcstalálkozón átütemezték, és nem jövő júniusban, hanem majd csak október környékén foglalkoznak újra ezzel a kérdéssel – közölte Orbán Viktor. „Ez bennünket, magyarokat azért nem érint, mert az eurózóna itt olyan átalakításokat, reformlépéseket akar létrehozni szerződéses formában, amelyeket mi magyarok vagy már megcsináltuk, vagy már a kellős közepén vagyunk” – fogalmazott. Felsorolása szerint olyan témák tartoznak ide, mint a szakképzési reform, az egyetemek átalakítása, a munkaerőpiac rugalmasabbá tétele, „a munkaerőpiacra való visszalépés, vagyis magyarul a közmunka rendszerének kiépítése”. Ezek a reformok az eurózónán belül valamilyen formában kikényszeríthetővé válnának az elképzelések szerint, „ha szabályozással nem megy, akkor szerződéses formában”.