Felavatták a megújult Országházat

Felavatták az Országház megújult homlokzatát pénteken. Kövér László házelnök az ünnepségen azt mondta, az Országházhoz hasonlóan a közeljövőben a magyar állam intézménye, szervezete és működése is újjászületik. Az avatási ünnepségen Kövér László és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója vágta át a nemzeti szín szalagot az épület déli oldalán, az egyes kapunál. Ezzel több mint kilencven éve tartó felújítás zárult le.

Kövér László úgy fogalmazott, „ami tegnap még remény, terv volt, az mára valóság, ezért alappal bízhatunk abban is, hogy a magyar állam 2010 óta tartó teljes átépítése munkálata nem ért véget”. Úgy folytatta: „a képzeletbeli munkaállványok még a helyükön vannak, de a közeljövőben maga a magyar állam intézménye, szervezete és a működése az Országház épületéhez hasonlóan újjászületik a magyar emberek javára, akaratából, hitéből és erőfeszítéseiből”. Utalt arra is, hogy néhány hónapon belül a Kossuth téren is befejeződnek az építési munkálatok.

Az Országgyűlés elnöke elmondta, ott vágták át a nemzeti szalagot és avatták fel ezzel a homlokzatot, ahol majd 120 évvel korábban az Országház bokrétaünnepségét tartották. Mint mondta, 1894-ben „született” meg az Országház, ez a nap pedig az Országgyűlés épülete újjászületésének napja. Kövér László szerint az épület a magyar történelmi sors jelképe is, az Országház építése pedig több mint egy szerződéses munka, és az több mint egy munkahely. Hozzátette, a Duna partján lévő országházi falak tanúi voltak a 20. század magyar történelmének: „láttak országvesztő diktatúrákat és országépítő erőfeszítéseket, láttak bombázást, gyilkos sortüzet, látták magyar emberek kiontott vérét és láttak sok százezer magyar polgárt, aki hisz a demokráciában”. Megjegyezte, ezek a falak tanúskodni fognak a jövőbeni magyar századokról is.

Kitért arra, hogy a Reneszánsz Zrt. és jogelődje, az Állami Kőfaragó Vállalat hosszú évtizedek alatt kicserélte az épület kőelemeinek 75 százalékát, gyakorlatilag újjáépítették az Országház épületét a 2014 tavaszára vállalt határidő előtt. Köszönetet mondott a cég dolgozóinak és a magyar adófizetőknek, akiknek adóforintjai nélkül nem születhetett volna újjá az épület. Kövér László úgy értékelte az épület felújításával a Reneszánsz Zrt. egy új minőséget, az országházi minőséget teremtette meg, és megerősítette a létező legnagyobb hazai hozzáadott értéket, a magyar önbecsülést és önbizalmat.

Balogh Miklós közölte, a Reneszánsz Zrt. és jogelődje 65 évvel ezelőtt kezdte a felújítást. A cég nagyon sokat köszönhet az Országháznak, ugyanis az elmúlt években összegyűlt tapasztalat nagy mértékben hozzásegítette a társaságot ahhoz, hogy mára a nemzetközi szakma a világ egyik legjobb kőfaragó és -feldolgozó cégének tartsa – tette hozzá.

Szénási József kőfaragó, a cég kőfaragó igazgatója azt mondta: a kőfaragók istene áldja meg Steindl Imre szellemét, hogy ezt a gyönyörű épületet megálmodta, de átok Steindl Imrére, hogy ilyen kicsit tervezett. 

 A szalagátvágás után tartott ünnepségen lejátszottak egy részletet az MTVA által, az épület felújításáról készített, az Állvány mögött című dokumentumfilmből, amely az elhangzottak szerint februárban vetítenek majd. Az ünnepségen az elvégzett munka iránti megbecsülésként az Országgyűlés elnöke erre az alkalomra készült emlékérmeket adott át a Reneszánsz Zrt. és annak alvállalkozói, valamint az Országgyűlés Hivatala munkatársainak is, köztük Bakos Emil gazdasági és működtetési főigazgató-helyettesnek.

Az Országház építéséhez Steindl Imre tervei alapján 1885. október 12-én fogtak hozzá, a két évig tartó alapozási és földmunkák után mintegy nyolc év alatt készült el Országház. A nyolc évig tartó munkák idején mintegy 35 ezer köbméter követ faragtak meg és építettek be a homlokzatokba. A munkálatok során használt könnyen és gyorsan faragható kőfajták azonban későbbiekben generációkra kierjedően nagy terhet jelentettek, és már az 1920-as években országgyűlési határozattal kellett megindítani a kőhomlokzatok javítási munkáit, amely kisebb szünetekkel azóta tartott.