A kérdést vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője közölte: a bírák – az előzetes letartóztatások meghosszabbításához hasonlóan – rendszeres időközönként vizsgálják, hogy fennállnak-e az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai, köztük például a szökés veszélye. Ez pedig többnyire fennáll, hiszen ezekben az ügyekben éppen olyanokról van szó, akiknek jellemzően nincsenek társadalmi kapcsolataik, és alapvető céljuk eljutni valamely nyugat-európai országba, a jobb élet reményében.
Ennek következtében másfél év alatt a 6-8 ezer, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos bírói döntés közül csak három olyan volt, amelyben nem hosszabbították meg a bírák az idegenrendészeti őrizetet, ami nyilvánvalóan egy formális, automatizmusokon alapuló gyakorlatra utal – tette hozzá Kovács András.
A Kúria szerint helyesebb lenne, ha a bíróságok azt vizsgálnák, hogy az idegenrendészeti őrizet céljának – a jogellenesen Magyarországon tartózkodó visszajuttatásának hazájába – van-e reális esélye. Ha ugyanis ez hiányzik, akkor semmi értelme az egyébként bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított emberek akár egy éven át tartó fogva tartásának – mondta a kúriai tanácselnök, megjegyezve, hogy vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában.