A kérdést vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője közölte: a bírák – az előzetes letartóztatások meghosszabbításához hasonlóan – rendszeres időközönként vizsgálják, hogy fennállnak-e az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai, köztük például a szökés veszélye. Ez pedig többnyire fennáll, hiszen ezekben az ügyekben éppen olyanokról van szó, akiknek jellemzően nincsenek társadalmi kapcsolataik, és alapvető céljuk eljutni valamely nyugat-európai országba, a jobb élet reményében.
Ennek következtében másfél év alatt a 6-8 ezer, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos bírói döntés közül csak három olyan volt, amelyben nem hosszabbították meg a bírák az idegenrendészeti őrizetet, ami nyilvánvalóan egy formális, automatizmusokon alapuló gyakorlatra utal – tette hozzá Kovács András.
A Kúria szerint helyesebb lenne, ha a bíróságok azt vizsgálnák, hogy az idegenrendészeti őrizet céljának – a jogellenesen Magyarországon tartózkodó visszajuttatásának hazájába – van-e reális esélye. Ha ugyanis ez hiányzik, akkor semmi értelme az egyébként bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsított emberek akár egy éven át tartó fogva tartásának – mondta a kúriai tanácselnök, megjegyezve, hogy vannak országok, például az arab világban, amelyek nem működnek együtt jogellenesen külföldön tartózkodó állampolgáraik hazaszállításában.
Ilyen esetekben okafogyottá válik az idegenrendészeti őrizet, aminek egyébként kifejezetten az az oka, hogy a kiutasítás végrehajthatóságát biztosítsa.