Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fő kérdése a terrorizmus: a gazdasági világválság esetleges előjeleiről is elterelte a figyelmet. A terrorizmus ellen indított háborúkban pedig elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: nem konkrétan az Egyesült Államokat ért szeptember 11-ei terrortámadás, hanem az arra adott válaszreakció hozott számos változást az elmúlt tizenkét évben. Évekre a terrorizmus vált a biztonságpolitika fő kérdésévé, nagyjából 2007-2008-ig, amikor a „vezető helyet” a gazdasági világválság vette át. Tálas Péter szerint érdemes lenne megvizsgálni: az, hogy ilyen hosszú ideig tartotta magát a terrorizmus mint biztonságpolitikai probléma, mennyire szorította háttérbe a gazdasági és a pénzügyi biztonságot, terelte el a figyelmet arról, hogy előre lehessen látni a gazdasági válságot.
Sokáig hitték, hogy a szeptember 11-eihez hasonló típusú támadások állandóak és rendszeresek lesznek, amelyet a londoni és madridi támadás is erősített. Ezzel együtt viszont sem az Egyesült Államok, sem Európa nem vált „terrorszennyezett” területté ‒ fűzte hozzá.
Ráadásul „szerencsétlen módon az amerikai republikánus politikát alapvetően meghatározta a terrorizmus elleni háború”, azt a Bush-kormány összekötötte az amerikai külpolitikai törekvésekkel, és belementek az afganisztáni és az iraki háborúba. Tálas Péter szerint Afganisztán abból a szempontból jelent kudarcot, hogy azt gondolták: ha Afganisztánt elfoglalják, megsemmisítik az al-Kaidát, és egyúttal leszámolnak a globális terrorizmussal. Kiderült, hogy nem lehet ‒ mondta a szakértő, kifejtve, hogy a terroristák ugyanolyan globálisan próbálnak tevékenykedni, mint bármely más globális szervezet. A nemzetközi terrorizmusnak a globalizáció hatására új központjai alakultak ki. Tálas Péter szerint erre fel kell készülni, azt kell megnézni, hol vannak olyan lehetséges helyek, amelyek alkalmasak arra, hogy ott gyökeret verjenek terrorszervezetek.
A terrorizmusra is hivatkozva olyan háborút indítottak el Irakban, amely alapvetően aláásta a nemzetközi jog és az Egyesült Államok hitelességét is ‒ mondta. Az, hogy most senki sem akar Szíriában beavatkozni, hogy „közönyösen nézzük”, mi történik az arab világban, hogy száztízezer szíriait már megöltek a polgárháborúban, az annak is következménye, hogy a nemzetközi közösség már elfáradt a terrorizmus elleni háborúkban ‒ mondta Tálas Péter. Szerinte a nemzetközi közvélemény bizalma is jelentősen csökkent a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok iránt. Ez az oka, hogy Barack Obama amerikai elnök ilyen nehezen tudja összeszedni a szövetségeseket. A terrorizmus elleni háborúk árnyéka vetül az egész Arab tavaszra és Szíriára is ‒ fogalmazott a szakértő.
Tálas Péter szerint kedvezőtlen következményekkel járt az is, hogy Afganisztánban és Irakban a terrorizmust hosszú ideig egybemosták a más politikai erőszakformákkal, és csak 2006-ban kezdtek el arról beszélni: a két iszlám országban ‒ Afganisztánban és Irakban ‒ nem terrorizmus elleni, hanem erőszakos cselekményekkel szembeni háború van. Emiatt kialakult egy olyan téves kép, hogy az iszlamizmus egyenlő a terrorizmussal. Ez az előítélet a mai napig él, ami a muzulmán és a nyugati világ közötti kapcsolatban nagy terhet jelent ‒ hívta fel a figyelmet.
A szakértő kitért arra is, hogy az elmúlt években politikai szlogenné vált a globális terrorizmus. Ugyanakkor a terrorszervezetek „messze túlnyomó többsége” nemzeti jellegű. Európában a legtöbb terrorcselekményt a szeparatisták követik el ‒ hangsúlyozta.
Magyarország soha nem tartozott a terrorfenyegetett országok közé, és ez az elmúlt tizenkét évben sem változott. Ezzel együtt Magyarországot is érintette a terrorizmus elleni harc azon pozitív hozadéka, hogy a terrorlehárítás a technikáit, a védekezési módszereit, a felderítési eszközeit tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül szerte a világon, így Magyarországon is, illetve teljesen új terrorelhárítási infrastruktúra épült ki ‒ tette hozzá.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy az országnak legyen hatékony terrorelhárító képessége, az viszont nem szerencsés, hogy „csak” terrorelhárító központnak neveznek egy olyan központot, amely „láthatóan és természetesen” a szervezett bűnözéssel is foglalkozik. Tálas Péter úgy véli, a TEK-et „szervezett bűnözés és terrorelhárító központnak kellett volna elnevezni, akkor semmiféle kommunikációs nehézség nem lenne, és a legitimitásának legkisebb megkérdőjelezése sem merülne fel”.
Tálas Péter kitért arra is, hogy az afganisztáni háborúban a magyar missziós tevékenység a Magyar Honvédség számára számos haszonnal járt, a titkosszolgálatok és a terrorelhárítási szervek nemzetközi együttműködésébe is jól bekapcsolódott Magyarország.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
Orbán Viktor leszögezte: „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Aszad elnök, az vadászterületet csinált vagy akart csinálni Magyarországból.”
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
