Orbán: Magyarország 2013-14-re a régió éllovasa lehet

A kormányfő beszédében megismételte: az idei gazdasági növekedés a „mértéktartók” által prognosztizált 0,5 százalék fölé is mehet, jövőre pedig kétszázalékos bővülést tervez a kabinet a költségvetésben. A gazdaságban lezajlott szerkezeti átalakítások pedig esélyt adnak arra, hogy 2014 után is folytatódjon a növekedés – tette hozzá. Megítélése szerint a magyar gazdasági növekedés a következő években a régió országainak bővülését is meghaladja majd, így Magyarország – a 2002 előtti évekhez hasonlóan – újra a régió éllovasa lehet.

Úgy látja egyébként, hogy Magyarországnak a következő 15-20 évben nem az európai államokkal kell állnia a versenyt, hanem az európaiaknál jóval versenyképesebbnek bizonyuló feltörekvőkkel, Brazíliától Kínáig. Megjegyezte azt is, az országnak az az érdeke, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek az exportkereskedelmi kapcsolatai, ezért is hirdették meg a keleti nyitást. Orbán Viktor megerősítette azt a véleményét is, amely szerint liberális alapra nem lehet versenyképes gazdaságot építeni a jövőben. Ezért szerinte az új magyar alaptörvény egy egyensúlyi alkotmány, mert egyensúlyt teremt az egyén és a közösség érdekei között.

Az ország átszervezéséről azt is mondta: a megújításnak a közösség nyertese volt, ám természetesen vannak olyanok, akik ma a korábbiakhoz képest kevésbé előnyös helyzetben vannak, és ők is hallatják a hangjukat, hogy visszafordítsák az átalakításokat. „A Magyarországon történteket a saját nézőpontjukból értelmezőkre sem érdemes haragudni. Hazudnak, persze, ez kétségkívül igaz (...), de meglepődni ezen talán nem érdemes” – fogalmazott a miniszterelnök.

Ismét felidézte, hogy a magyar kormány úgy döntött, a jóléti állam helyett munkaalapú gazdaságot épít, majd elmondta: a 2010-es 1,8 millióval szemben ma már négymillió adófizető van, de a magyar gazdaság akkor lesz biztonságban, ha ez a szám eléri az ötmilliót. A munkaalapú szemlélettel kapcsolatban kitért a közmunkára, amelyről úgy vélte, „nekünk nem (...) grandiózus közmunkalogikában kell gondolkodni, hanem kicsi, az önkormányzatainkra alapozott, sokszínű közmunkarendszerben”.

Összegzése szerint a magyar egy innovatív gazdaságpolitika, amely nem tagadja meg a magántulajdon elsőbbségét, a piaci működés elveit, de tudomásul veszi, hogy csak ezekre hagyatkozva nem lehet kijutni a válságból. A kormányfő a gazdasági adatok alapján úgy látja, „a valóság velünk van”.

Az ország és az Európai Unió viszonyáról szólva azt mondta: Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista szemléletet képvisel. Hangsúlyozta: Magyarországot nem szabad az euroszkeptikus államok közé sorolni, egy ilyen politika ugyanis élesen szemben állna az ország ezeréves történelmi hagyományával. A miniszterelnök ehelyett eurorealistaként jellemezte az országot, amely – mondta – nem kíván csatlakozni azokhoz az államokhoz, amelyek szerint minden rendben van a kontinensen, Európa ugyanis ma nem találja a választ a felmerülő kihívásokra. Magyarország nem hajlandó elhallgatni a kedvezőtlen tendenciákat, ám teljes mellszélességgel kiáll az európai értékek, az európai közösség mellett – jelentette ki.

Mintegy ötvenperces beszéde után többen is kérdezték a kormányfőt. A Hollandiából érkezett résztvevő például a magyar pénzügyi szektorral összefüggésben faggatta Orbán Viktort, aki válaszában közölte: az új magyar közteher-viselési rendszerben a bankoknak a jövőben is az európai átlagot meghaladó mértékű bankadót kell fizetniük. „A bankok adóztatásának azt a mértékét kell eltalálni, amikor bár jajveszékelve, de még fizetnek, és holnap reggel is kinyitnak” – fogalmazott.

Megismételte egyúttal azt a kormányzati célkitűzést, hogy növeljék a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Ezért fontos az OTP megerősítése – dacára annak, hogy a tulajdonosi háttere nem teljesen magyar –, valamint a takarékszövetkezeti rendszer integrációja – mondta. Utóbbival kapcsolatban közölte: a takarékpénztári rendszernek 5 százalék a részesedése a magyar pénzpiaci rendszerből, ám „egy egyszerű átszervezéssel”, egy pénzügyi injekcióval, amelyről a kormány már döntött, ez felvihető 15 százalékra.

Az új-zélandi tiszteletbeli konzul a fiatalok elvándorlásáról érdeklődött. Reagálásában Orbán Viktor közölte: tíz év alatt 350 ezren mentek el vendégmunkásnak Magyarországról, ám a népességarányokat nézve ez a szám Közép-Európában alacsonynak számít. Hangsúlyozta, nem egy sajátos magyar jelenségről van szó, és például Ausztriából tavaly többen mentek el, mint Magyarországról.

Szavai szerint nem szabad összekeverni az 1956 után elmenekülteket a ma távozókkal, mert akik ma elmennek Magyarországról, azok vendégmunkások: azért mennek el, mert máshol könnyebben tudnak boldogulni, több pénzt tudnak keresni. Közép-Európa-szerte egy elsősorban Németországba irányuló vendégmunkás-jelenség tapasztalható – fogalmazott, hozzátéve, hogy az alapvetően német központú „agyelszívás” szerinte „nem egy baleset”, hanem egy jól átgondolt stratégia következménye, „amiért nem szabad megsértődnünk”, hanem tudatosan kell hozzá viszonyulni, és meg kell próbálni Magyarországon tartani a legjobb képességűeket.

Egy a Közel-Keletet érintő felvetésre válaszul a kormányfő elmondta, hogy Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnök mindig is a barátja volt, hiszen ő egy magyarbarát egyiptomi vezető volt. Kérdésre közölte azt is, hogy Magyarország – várhatóan még az idén – újranyitja nagykövetségét Nigériában.