Felvilágosította a Fidesz Magyar Pétert: elbújhat a tiszás szégyenében
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
Pető Intézet, rezsicsökkentés, Normafa, stratégiai megállapodások – ezekről a témákról beszéltek napirend előtt a képviselők az ország házában. Az is kiderült, kit ütne Tasó László fideszes képviselő.
Az LMP szerint környezetpusztító beruházást terveznek Normafán. Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy a kormány nem azzal foglalkozik, hogy az állampolgároknak jobb legyen, hanem hogy „az Orbán-klán” gazdasági érdekeit senki ne keresztezhesse. A Normafa-projekt kapcsán közölte, sícentrumot építenek egy Natura 2000-es területen, ahol ma ingyen lehet sportolni, a beruházás befejezése után azonban fizetőssé tennék.
Az LMP-s képviselő szerint egy fokozottan védett területen környezetpusztító beruházást terveznek; szükség lenne hatásvizsgálatra, és tájékoztatásra, de a helyiek többsége nem tud a tervekről. Tállai András, Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában azt mondta, a Natura 2000-es előírásokat nem sértik, a XII. önkormányzat már májusban megrendelte a hatásvizsgálatot, ez alapján döntenek a fejlesztési tervekről. Nem kivételes, hogy Natura-területen sípálya van, példaként Alsó-Ausztriát és Franciaországot említette. Az LMP-s képviselő felszólalásában a kormányra utalva így fogalmazott: „Önök először ütnek, aztán kérdeznek”. Erre Tasó László fideszes képviselő bekiabálással válaszolt: „Csak téged” – írta Facebook-oldalán Ertsey Katalin LMP-s képviselő.
A rezsicsökkentésről értekezett az MSZP képviseletében Józsa István, aki azon véleményének adott hangot, hogy az E.ON gázipari érdekeltségeinek megvásárlásával a rezsicsökkentés árát fizetik meg a cégnek, titokban, a magyar családok pénzén. Ezt a típusú üzletkötést szokták mutyinak hívni – tette hozzá. A szocialista képviselő szerint 350 milliárd forintból többek között a gyógyszerkassza megduplázható lenne 350 ezer ember munkába állását lehetne biztosítani.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy a múltban nem voltak ilyen érzékenyek a multikkal kapcsolatban, példaként Ferihegyet, a MÁV Cargót, a fővárosi vízműveket említette. Hozzátette: a nemzeti energiastratégia része, hogy a földgázipari érdekeltségeket nemzeti kompetenciába vonják. Az E.ON-nal kötött megállapodás transzparens, a vételár 870 millió euró volt.
A fideszes Kósa Lajos a rezsicsökkentéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy egy monopolisztikus piacon a közszolgáltatóknak köztulajdonban kell lenniük, nonprofit szabályozáson is gondolkodnak. Úgy fogalmazott: az egész „rezsipiacot” újra kellene gondolni, hogy bebetonozzák a rezsicsökkentést. Kósa Lajos kitért arra is, hogy a rezsicsökkentés után majd 15 százalékkal csökkent a magyar családok tartozása, csak távhőben egyötöddel csökkent a kintlevőségek aránya. Rétvári Bence, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, azt mondta, nyitottak minden alaptörvényi szintű védelemre a rezsicsökkentés érdekében. A szabályozatlanság mindig az erősnek kedvez, erősíti a monopolisztikus helyzetben lévő szolgáltatók a mohóságát – fejtette ki.
A Pető Intézettel kapcsolatban a KDNP-s Nagy Kálmán beszélt: véleménye szerint a szocialisták politikai haszonszerzés reményében gyűlöletet kívánnak kelteni a fogyatékkal élőkkel szemben. Mint mondta, lelkiismeretlenség a Pető Intézet bezárásával riogatni, miközben éppen a szocialisták akarták azt privatizálni. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitka szerint a Pető Intézetet nem a jelenlegi kormány nem támogatja, hanem a szocialisták sodorták a szétesés szélére. Az intézmény 210 millió forint kiegészítő támogatást kapott, de a szocialisták továbbra is azt hazudják, hogy be akarják zárni az intézményt – tette hozzá.
Vona Gábor (Jobbik) kifogásolta, a kormány által multicégekkel kötött stratégiai megállapodásokat, mert egyes cégek nem hoznak létre annyi munkahelyet, amennyi elvárható lenne, balkáni árakon dolgoztatják a munkavállalókat, magyar termékek alig vannak a polcaikon. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az OECD adataira hivatkozva közölte, a magyar export 60 százaléka hazai hozzáadott érték. Hozzátette: 31 stratégiai megállapodást kötöttek, azok szövege nyilvános.