A magyar külügyminiszter elmondta: Magyarország erősíteni szeretné a gazdasági-kereskedelmi és az oktatási-kulturális kapcsolatokat Nigériával, az abujai nagykövetség újranyitásának egyik szempontja is az volt, hogy a nigériai diákok könnyebben jussanak vízumhoz. Martonyi János hangsúlyozta: Magyarország egész Afrikával megújítaná kapcsolatát.
Magyarország meg szeretné újítani kapcsolatait az egész afrikai kontinenssel – jelentette ki helyi idő szerint csütörtökön az MTI-nek Martonyi János külügyminiszter, miután a New York-i ENSZ-közgyűlés alkalmából megbeszélést folytatott a nigériai diplomácia vezetőjével.
Martonyi János elmondta: Henry Odein Ajumogobia nigériai külügyminiszter nagy örömmel vette tudomásul, hogy Magyarország újra megnyitja abujai nagykövetségét, és kinyilvánította kormányának elkötelezettségét a gazdasági-kereskedelmi és az oktatási-kulturális kapcsolatok erősítése iránt. „Majdnem 600 nigériai diák tanul Magyarországon és szeretnénk, ha a számuk tovább növekedne. A nagykövetség újbóli megnyitásának is az volt egyik szempontja, hogy megkönnyítsük a diákok számára a vízumkiadást, persze emellett a nagykövetségnek alapvető feladata lesz a gazdasági kapcsolatok fellendítése is” – fogalmazott a külügyminiszter.
„Nigéria a világ egyik legfontosabb országa és a jövőben még fontosabbá válik, az abujai újranyitás részünkről ugyanakkor egy tágabb politika része, egy szimbolikus politikai üzenet nemcsak Nigéria, hanem az egész afrikai kontinens számára is. Új Afrika-politikánk van” – mondta a magyar diplomácia vezetője.
Martonyi János a nap folyamán megbeszélést folytatott Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával is, akinek köszönetét fejezte ki a miniszter által tárgyilagosnak és tisztességesnek értékelt személyes szerepéért, azért, hogy az európai intézményekkel folytatott vitában segített tisztázni a félreértéseket és megtalálni a megoldásokat. „Alapjában véve a hazai közvélemény mindig az Európai Bizottságra koncentrált, holott nagyon fontos szerepet játszott a félreértések rendezésében az Európa Tanács is. Jeleztem, hogy az ötödik alkotmánymódosítással lényegében minden kifogásolt témában megoldás született, a magunk részéről lezártnak tekintjük ezt a folyamatot” – jelentette ki a külügyminiszter.
„Úgy érezzük – túllépve a magyar ügyeken – hogy az emberi jogok kérdésében az Európa Tanácsnak a jövőben is nagyon fontos szerepe, hatásköre van és lesz. Az ET egy olyan intézmény, amelynek lehetőleg nem politikai alapon kell a döntéseit meghoznia, hanem szakmai, jogi szempontok alapján. Mi ezt a szempontot szeretnénk a jövőben is az Európa Tanács tevékenységében erősíteni” – fogalmazott Martonyi János.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az ENSZ előrejelzései alapján hazánk kiemelkedő pozícióból várhatja az elkövetkezendő éveket.
Mellbevágó jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligencia: a század végére több mint 1,1 milliárd ember élelmezése omolhat össze, a válság pedig Afrika felől zúdíthat soha nem látott migrációs hullámot Európára. A klímaváltozás hozta globális káoszban Magyarország számára a vízgazdálkodás reformja jelenthet kitörési pontot.
Washingtonból üzent a volt brit nagykövet: a Közel-Kelet konfliktusainak hátteréről, az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságáról, Irán szerepéről és Európa iszlamizációs kihívásairól. Kemény állítások Gázáról, a Hamászról és az EU jövőjéről.
A Politico szerint az elnök „többi hiúsági projektjéhez hasonló”, a nagy országok pedig igazából ott sincsenek.
Az fáj neki, hogy Európát kihagyják a béketárgyalás is folyamat újabb fordulójából.
A dal a ruandai gyerekeknek egy magyar önkéntes tanította meg.
Kérdés, hogy mi részt akarunk-e venni ebben?
Ezt is megértük.
