Az ötödik alaptörvény-módosításon végrehajtott legutóbbi kormányzati változtatásokat tárgyalhatják a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, emellett a médiatanács elnökévé választhatják Karas Monikát.
A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A parlament ezt követően dönt Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének a médiatanács elnökévé választásáról. Karas Monika augusztus 19. óta áll az NMHH élén, miután a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök kilenc évre kinevezte a tisztségre. A hatóság a korábbi elnök, Szalai Annamária április 12-i halála óta működött elnök nélkül. A médiatörvény értelmében a hatóság és annak médiatanácsa élén ugyanaz a személy áll, ehhez azonban az szükséges, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök által kinevezett NMHH-elnököt kétharmados támogatással megerősítse a médiatanács élén.
A szavazás után kezdődhet vita az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról, amelyet a kormány augusztus végén nyújtott be azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.
Ezek alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban.
A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.
A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
Az október 1-jén hatályba léptetni tervezett alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban. Kacsoh Dániel írása.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
A tudományos és technológiai miniszter szerint nem kár a jobboldali propagandistákért, és „miközben a NER vergődik”, az ország közösen új jövőt építhet.
Szerintük a jelenlegi rendszer nem alkalmas valós teljesítmény mérésére.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
