Az ötödik alaptörvény-módosításon végrehajtott legutóbbi kormányzati változtatásokat tárgyalhatják a képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, emellett a médiatanács elnökévé választhatják Karas Monikát.
A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A parlament ezt követően dönt Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének a médiatanács elnökévé választásáról. Karas Monika augusztus 19. óta áll az NMHH élén, miután a miniszterelnök javaslatára Áder János köztársasági elnök kilenc évre kinevezte a tisztségre. A hatóság a korábbi elnök, Szalai Annamária április 12-i halála óta működött elnök nélkül. A médiatörvény értelmében a hatóság és annak médiatanácsa élén ugyanaz a személy áll, ehhez azonban az szükséges, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnök által kinevezett NMHH-elnököt kétharmados támogatással megerősítse a médiatanács élén.
A szavazás után kezdődhet vita az ötödik alaptörvény-módosítás új változatáról, amelyet a kormány augusztus végén nyújtott be azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakában nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.
Ezek alapján a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban.
A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.
A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
Az október 1-jén hatályba léptetni tervezett alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz arra, hogy határozzon a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
Nem adja oda a Bizottságnak az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont.
De előtte békét kell kötni.
A miniszter rámutatott: a hírekbe az nem került be, hogy újra lett indítva 125 beruházás, mintegy 3295 milliárd forint értékben.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
A háborúk utáni Szíriáról Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk.
Brutális futamra, hatalmas csatára van kilátás Abu-Dzabiban.
