Kövér a nemzetpolitikáról: Zordabb a nemzetközi környezet

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a beszélgetés kezdetén azt hangoztatta: a nemzetpolitika megvalósítása terén ma nehezebb a helyzet, mint 20 éve volt. Rámutatott: korábban abban reménykedtek, hogy az anyaország és a többi olyan ország között, ahol magyar kisebbség él, intenzívebb lesz a kapcsolat a korábbinál, ugyanakkor az azóta történtek lerombolták ezeket a reményeket. „Zordabb lett a nemzetközi környezet” – szögezte le Kövér László, aki szerint ez összefügg a Magyarország által folytatott gazdasági szabadságharccal.

Magyarország új alkotmánya kapcsán a házelnök emlékeztetett: a jelenlegi alaptörvény alapján Magyarország ellen számos támadás indult, ennek ellenére annak elfogadása több szempontból is jelentős előrelépésnek értékelhető. Rámutatott: az új alaptörvénynek nemzetpolitikai szempontból is jelentős hozadékai vannak, hiszen az a korábbi alkotmányoktól eltérően nem tesz minőségi különbséget magyar állampolgárok között, mivel mindegyiküknek megadja a szavazati jogot.

Berényi József, az MKP elnöke arról beszélt: az elmúlt néhány év során megmutatkozott, hogy Közép-Európán belül Szlovákiában a legkevésbé toleráns a magyarok iránt a hatalom. „Óriási a bizalmatlanság a magyarsággal és Magyarországgal szemben” – hangsúlyozta. Hozzátette: a jelenségen nem változtat az sem, hogy „papíron jól működik a szlovák-magyarság partnerség”. Berényi szerint ugyanakkor a Kárpát-medence régiójában akad kedvező példa is, ilyennek jelölte azt is, hogy Csehország nemrégiben egy törvénymódosítás elfogadásával lehetővé tette polgárai számára a kettős állampolgárság megszerzését.

A felvidéki magyar párt elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt években egy sajnálatos jelenség ütötte fel a fejét a Felvidéken, szerinte ez az úgynevezett „szlovmagy identitás” (szlovák-magyar vegyes identitás) amelynek esetleges terjedése egyértelműen az önfeladás útjának veszélyét hordozza magában. „A szlovmagy identitás vírusa már néhány éve jelen van, ezt a vírust jó lenne kiirtani” – fogalmazott. Hozzátette: „Akik azt hiszik, létezhet a szlovmagy identitás, azoknak azt üzenem, nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!”

Az MKP elnöke szerint a szlovák és magyar államközi viszonylatban kitörési pont lehetne, ha a bilaterális egyeztetések során több szó esne a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokról. „Érzékeltetni kell az olyan pozitív precedenseket is, mint amilyenekre a Vajdaságban sor került” – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása kapcsán Berényi József úgy vélte: az kihozhatná a felvidéki magyarságot abból a csapdahelyzetből, amely abból adódik, hogy a szlovák pártok a magyar kormányzati szerep feltételeként a magyar nemzeti kívánalmak feladását kérik.